Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően

szigorú szabályok szerint működő jegybank felállítása, a harmadik pedig a pénzkibocsátásban a szigorú fedezeti elvhez való visszatérés volt.6

A Jóvátételi Bizottság a tárgyalásokat követően hozzájárult a jóvátételi zálogjog felfüggesztéséhez, amivel szabad utat nyitott a népszövetségi kölcsön megadásának. Az átmeneti időszak finanszírozásához a Montagu Norman, az angol központi bank vezetője és Popovics Sándor között folytatott tárgyalások eredményeképp a Bank of England hajlandónak mutatkozott 4 millió font népszövetségi előlegkölcsönt nyújtani a Magyar Királyi Jegyintézetnek (és jogutódjának, a Magyar Nemzeti Banknak). Magyarország pedig vállalta, hogy a stabilizáció során valutaárfolyamát az angol fonthoz köti. Népszövetségi kölcsön A pénzügyi szanálás programját, valamint az ezt kiegészítő I. és II. számú jegyzőkönyveket 1924 márciusában írták alá, amit a magyar törvényhozás 1924 áprilisában törvénybe is iktatott. Törvénybe iktatta továbbá a kormányzattól független jegybank létesítését, valamint azokat az egyezményeket és szerződéseket, amelyeket a szanálással kapcsolatos tárgyalások során egyes államokkal kötöttek. Az I. számú jegyzőkönyv politikai természetű volt, amelyben az azt aláíró államok (Anglia, Franciaország, Olaszország, Csehszlovákia, a Délszláv királyság és Románia) garantálták Magyarország szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartását, Magyarország pedig a békeszerződés lojális végrehajtását. A II. számú jegyzőkönyv tartalmazta a szanálás részletes programját, megállapítva az annak ellenőrzésére és szükség szerinti irányítására delegált főbiztos működési körét is. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa Jeremiah Smith7

bostoni pénzügyi

szakértőt, John Pierpont Morgan bizalmasát küldte Magyarországra. Smith 1924. május 1-én kezdte meg működését.8

Az említett törvények a magyar kormányt teljhatalommal ruházták fel abból a célból, hogy a szanálás sikere érdekében minden szükséges intézkedést megtehessen. E tekintetben csak annyi kötelessége volt, hogy az ilyen értelemben kiadandó rendeleteket egy parlamenti bizottságnak előzetesen be kellett mutatnia, a rendeletek kiadását azonban nem akadályozhatta meg. 6

Domonkos Endre: A gazdasági és pénzügyi stabilizáció eredményei Kelet-Közép-Európában a

két világháború közötti időszakban. In: Alkalmazott Tudományok III. Fóruma Konferenciakötet.

Szerk. Csillag Sára. Budapest, 2016, 195. 7

Jeremiah Smith pénzügyi jogász, ügyvéd, a háború után pénzügyi szakértőként kapcsolódott be a

békekonferencia munkájába. Részt vett az osztrák és a bolgár békeszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokon, majd Japánban, Kínában és Mexikóban vett részt nemzetközi kölcsönügyletek munkálataiban és kezelésében. 8

Peterecz Zoltán: Jeremiah Smith és a magyar népszövetségi kölcsön, 1924‒1926. Egy jenki pénzügyi

ellenőr története a Magyar Királyságban. Debrecen, 2018, 10‒15.

Gazdaságtörténet

26