Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Magyar–német történetek (Ritter György: Hazáink. Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon) Kiss András
A nyolcvanas évek eleje fordulópontot hozott a magyar külpolitikában, illetve Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatában. Az ország egyre inkább megengedhette azt, hogy önálló véleményt hangoztasson a kelet–nyugati kapcsolatokban, és az egyre rosszabb egészségi állapotban lévő Brezsnyev mindinkább „elengedte” az akkorra már lényegesen nagyobb nemzetközi tekintélynek örvendő magyar pártvezető kezét. A magyar külpolitika a nyolcvanas évek felében jutott el lehetőségei határához, és ebben a nemzetközi tényezők, a keleti blokkon belüli erjedés, illetve a belső kényszerek együttesen szerepet játszottak. Békés Csaba ugyanakkor nem idealizálja a hidegháború végének magyar külpolitikai eseményeit, azokat továbbra is komplex összefüggéseiben elemzi és helyezi el a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Összességében megállapíthatjuk, hogy Békés Csaba korrekt, szakmailag igényesen megírt, könnyen olvasható és jól átgondolt könyvet írt. Bár elméleti megállapításaival (különösen a hidegháború periodizációjára vonatkozóan) vitatkozhatunk, logikai érvelése, a nemzetközi kapcsolatok realista-pragmatista megközelítése ugyanakkor meggyőz minket téziseinek helyességéről. Könyve nemcsak egyszerű szintézis, hanem egy harmincéves szakmai munka eredménye, valódi összegzés, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha a hidegháború történetével kívánunk foglalkozni. Ezt az érzést erősíti a gazdag bibliográfia is, amely segítséget nyújt abban, hogy egy-egy kérdésben további ismereteket szerezzünk. A kötet annak a „levéltári forradalomnak” az eredménye, ami lehetővé tette, hogy a korábban szigorúan titkosan kezelt iratok széles körben elérhetővé váljanak. Ebben Békés Csabának és az általa alapított Cold War History Research Centernek úttörő szerepe van. Könyve alapmunkaként értékelhető, ezért úgy vélem, nem hiányozhat senkinek a polcáról. Abban pedig reménykedjünk, hogy a magyar változatot egy angol nyelvű kiadvány is követni fogja, így a szerző tézisei a szélesebb nemzetközi tudományos körforgásban is elterjednek. Garadnai Zoltán MAGYAR–NÉMET TÖRTÉNETEK Ritter György: Hazáink. Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon. Napkút Kiadó, Budapest, 2018, 369 o. Az 1945 utáni magyarországi kényszermigráció történetének egyik sajátos fejezetébe pillanthatnak be azok, akik Ritter György – módszerében ritkának számító – bilingvális könyvét veszik kézbe. A témához való közeledése kapcsán eredendően felvetődik a kérdés, hogy a második világháború utáni német és magyar kényszermigrációs történetekről megtudhatunk-e újat és többet, mint amit a Irodalom 248
