Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Somorjai Ádám: Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949. Vatikáni iratok alapján

megyét az Esztergomi Főegyházmegye dél-szlovákiai részéből. A választ ismét Tardini írta alá 1947. június 30-án. A levélben biztosította az esztergomi főpásztort, hogy Csehszlovákiából nem érkezett ilyen kérelem az Apostoli Szent székhez és – hivatkozva a korábbi, sok éven át tartó tárgyalásokra – azt ígérte, hogy a kérdésben megfelelő információk kérése után körültekintően fognak eljárni. 1947. június 9-én Mindszenty anyagi terheinek könnyítése ügyében fordult ismét a pápához, s bár az augusztus 4-ei keltezésű válasz tervezete még érdemi információt tartalmazott, ezt Tardini általános hangvételűre javította. Mivel Mindszenty még mindig illetékesnek tartotta magát az Esztergomi Főegy ház megye Cseh szlo -vákiában élő papjai és hívei mostoha sorsának figyelemmel kísérésében, ezért 1947. június 12-én, alig három nappal az előző levelét követően, Drahos János helynök aláírásával a pápa közbenjárását kérte a csehszlovák püspököknél. Választ Tardini aláírásával 1947. június 30-i dátummal kapott. Miután számos levelével „bombázta” a Vatikánt, valamint a szövetséges hatalmak vezetőit és főpapjait, de azokkal semmilyen eredményt nem ért el, 1947. augusztus 27-én a lemondását lebegtette meg; az eredetileg hosszú, majd rövidebbre vett választ 1947. november 5-én ismét Tardini írta alá, és helytállásra buzdította őt. A vizsgált periódusunkban, amelyre elérhetők a vatikáni források, érdemben további döntésre nem került sor, Mindszenty legközelebb a budapesti amerikai misszióból – hat levelében – tért vissza a témára, majd 1972-ben és 1973-ban Bécsből, a Pázmáneumból. A Vatikánban, úgy tűnik, figyelemmel voltak az esztergomi főpásztor érzékenységére, és ezért haláláig nem bolygatták a témát. Azt követően azonban, 1977-ben Nagyszombatot érseki széki rangra emelték.89

FÜGGELÉK Összeállításunkban nem vizsgáltuk Mindszenty ismételt tiltakozó leveleit, amelyeket az Apostoli Szentszékhez küldött a Dunától északra fekvő egykori esztergomi területeken történt azon atrocitások miatt, amelyeket a csehszlovák hatóságok a túlnyomórészt katolikus vallású magyar anyanyelvű lakosság ellen követtek el. Prímási tisztségére hivatkozva ugyanígy járt el az egész csehszlovák (szlovák) államterületen élő magyar nemzetiségű hívek védelmében. Dolgozatunkban ezeket terjedelmi okokból nem vizsgálhatjuk, de később visszatérünk a részletes elemzésre. A Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjának levéltári anyagában az 1945. november 8. és 1948. május 7. közötti periódusra vonatkozóan az alábbi leveleit találtuk e témában: 89Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ez volt az egyetlen szempont. Nagyszombat/Trnava érsek

ségi rangra emelésének vizsgálata azonban nem tárgya dolgozatunknak, már csak azért sem, mert még várni kell a vonatkozó vatikáni levéltári anyag kutatásának engedélyezésére. Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949

237