Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Tóth Krisztina: Ferences rendi prokurátorok és a magyar ferences rendtartományok az 1920-as évek fordulóján
Buttykay Antal általános definitoron keresztül.42 Végül Majsai engedélyt kapott arra, hogy Magyarországon maradhasson.43 A területi átalakulás csak egyik aspektusa volt a háború utáni helyzetnek, a forrásokban ezenkívül a háború utáni magyar ferences élet nehézségeinek számos egyéb területével is találkozunk. 3.2. Szekularizációs indultumok A háború utáni állapotokat Tamás Alajos, a kapisztránus rendtartomány tartományfőnöke44 ismertette Bernardinus Klumperrel. 1920. május 6-án kelt levelében utalt arra a tényre, hogy a világháborúban fiatal ferences papok, akik jól beszéltek idegen nyelveket, tábori papként szolgáltak. Azonban a háború befejeztével már nem akartak visszatérni a szerzetesi élethez, mivel azt túl fárasztónak és keménynek találták. Ezért sokan közülük azt a kegyet kérték, hogy világi papként folytathassák pályafutásukat, ami azt jelenti, hogy kerestek egy püspököt, aki hajlandó volt fogadni és alkalmazni őket az egyházmegyéjében. Tamás Alajos támogatta ezeket a kéréseket, mivel nem akarta, hogy ezek az atyák „megfertőzzék” a rendi szellemiséget.45 Ugyanezzel a problémával szembesült a következő években is különböző esetekben.46 Más ferencesek azért kérték a szekularizációjukat, mivel 42MFL, A kapisztránus ferences provincia tartományfőnökségének iratai. Aloysius Susa 1924. augusztus 4-én kelt, Tamás Alajosnak írt levele, illetve az utóbbi 1924. augusztus 4-én Buttykay Antalnak írt levele, amiben azzal indokolta kérését, miszerint Majsai Magyarországon maradhasson, hogy három ferences atya munkaképtelen lett, egyikük helyére, szolnoki rendes hitoktatónak szeretné beosztani. Buttkay Antal közvetlenül a levél kézhezvétele után beszélt a prokurátorral, aki, mivel a dekrétum kiadásától alig pár hónap telt el, nem szándékozott a maradásra az engedélyt megadni, de nem zárkózott el attól, hogy ír a stefanita rendtartomány főnökének az ügyben. Ezt Buttykay már augusztus 9-e előtt megírta Tamás Alajosnak, de első levele elkallódott. Második levele augusztus 9-én kelt. Augusztus 16-án arról írt a kapisztránus tartományfőnök Buttykaynak, hogy Vitális Sándor, a stefanita rendtartomány főnöke – amint az augusztus 8-ai, Tamás Alajosnak írt leveléből kitetszik – nem ragaszkodik Majsai visszaküldéséhez. Reméli, hogy ha Rómából némi nyomást gyakorolnának rá, akkor az erdélyi rendtartomány definitoriuma kedvezően fog dönteni az ügyben. 43Majsai maga említi meg egy fél mondattal (habár az engedély megadásának idejeként jóval koráb bi, 1924. júliusi időpontot jelölt meg): MFK, Kézirat. Majsai Mór OFM: Provinciai mozaikok . II. kötet. Budapest, 1971, 30. 44Tamás Alajos 1896–1897-ben, 1900 és 1912, illetve 1918 és 1925 között, valamint 1931-től 1932-ben bekövetkezett haláláig volt a kapisztránus rendtartomány tartományfőnöke. Vö. Schematismus almae provinciae S. Joannis a Capistrano ordinis Fratrum Minorum S.P.N. Francisci in Hungaria. Anno bissextili 1940. Budapest, 1940, 16. 45Vö. MFL, A kapisztránus ferences provincia tartományfőnökségének iratai. Tamás Alajos 1920. május 6-ai levele Bernardinus Klumpernek. 46Olyan papok ügyében írt a rendi prokurátoroknak levelet, akik a világháborúban katonai lelki pásztori szolgálatot végeztek, és miután véget ért a háború, szerettek volna továbbra is világi papként szolgálni. 1920. május 6-án Bányász Julián és Mayer Marcellin, 1920. szeptember 1-jén Kiglits Iréneusz, 1920. november 21-én Megla Tibor kérését ismertette és véleményezte. Utóbbi Műhely 196
