Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
még az előző év végén Bécset is megostromolták, a magyar nemesség java része, még ha kényszerből is, de mellette állt. Nem kevésbé fontos részlet, hogy a koronázási ékszerek is a birtokába kerültek, ő pedig választott király (electus rex ) lett. Azonban mihelyt a nagypolitika eseményei kedvezőtlenre fordultak, sietőssé vált számára a béke.166 Horváth Gáspár vélhetően 1621 közepéig Bethlen szolgálatában maradt. Ekkor már fia is ellátott bizonyos mediátori feladatokat. A februárban Nagyszombatba érkező ifjú a katonaság fizetéséről tárgyalt Bécsben.167 A kamaraelnöknek és a kényszerből Bethlen mellé állt társainak II. Ferdinánd 1621 májusában meghirdetett amnesztia-rendelete adta meg a lehetőséget a folytatásra. Ennek érdekében egy bizottságot is felállítottak, amelynek tagjai Forgách Zsigmond nádor, Apponyi Pál és Jakusith György voltak.168 Horváth Gáspár távozása váratlanul érhette a fejedel met, ugyanis júniusban már az elfogatására adott parancsot.169 A kamaraelnök szerepe ezek után sem volt elhanyagolható. Az amnesztiarendelet értelmében egyre nagyobb számban tértek vissza a nemesek a király hűségére. A nádor vezette bizottság mellett Esterházy Miklós a Nyugat-Dunántúlon királyi biztosként, majd a nádor halálát követően Pozsonyban és a Csallóközben fejtett ki hasonló tevékenységet. 1621 nyarától már Horváth Gáspár kamaraelnök, Ostrosith István és Koháry Péter is Esterházy segítségére volt.170 Ehhez kapcsoló dik a Magyar Kamara működésének újraindulása is. Ennek részleteiről nem sokat tudunk. Ami biztos, hogy már 1621 tavaszán a Bethlennek átnyújtott békepontokban szerepelt mind a pozsonyi, mind pedig a kassai adminisztráció helyreállítása.171 Minden bizonnyal Horváth Gáspár érdeme lehetett, hogy a Magyar Kamara alkalmazottainak házait megóvták az 1621-ben Magyarországra érkező katonaság beszállásolásától. II. Ferdinánd Pozsony városának küldött leiratában részletesen 166Horváth Gáspár Révay Péternek írott levele szerint a törökhöz küldött követek, Rimay János és Károlyi Mihály a török készülődésről érkező hírek miatt lettek elküldve, ugyanis nem voltak biztosak, hogy Magyarország vagy Lengyelország felé fognak hadjáratot indítani. Rimayék török követségére lásd Újváry Zsuzsanna: Bethlen Gábor, mint választott magyar király portai politikája az oszmánok által elkövetett magyarországi sérelmek tekintetében. In: Bethlen Gábor kép mása. Szerk. Papp Klára – Balogh Judit. Debrecen, 2013, 159–178. A török készülődésre és Bethlen lengyelországi információira lásd Gebei Sándor: Bethlen Gábor viszonya a Rzeczpospolitához (1622-ig) In: Bethlen Gábor képmása ... 93–116. 167Bethlen Gábor Thurzó Imréhez. Nagyszombat, 1621. február 13. In: Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei. Budapest, 1897, 250–252. 168Szalay László – Salamon Ferenc: Galántai gróf Esterházy Miklós, Magyarország nádora . Pest, 1863–1870. I. kötet. 200–201. 169Horváth Gáspár mellett más elpártolók elfogatására is parancsot adott a fejedelem. A legjelentő sebbek a kamaraelnök mellett Szunyogh Gáspár, Ostrosith István és Balassa Zsigmond voltak. Vö. Bethlen Gábor Thurzó Imréhez. Kassa, 1621. június 7. In: Szilágyi: Bethlen Gábor... 318– 322. Különösen: 321. 170Szalay – Salamon: i. m. 204. 171Uo: 190–191. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 149
