Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
Bár viszonylag kevés adattal rendelkezünk, néhány általános megállapítást azért tehetünk Horváth Gáspár kamaraelnöki kinevezésével kapcsolatban. Látható, hogy az elnöki kinevezéshez elengedhetetlen volt egy biztos támogatói kör. Horváth esetében Pázmány támogatása megkérdőjelezhetetlen. Az érsek mellett a nádor támogatása sem zárható ki. Ezt követően már az Udvari Kamara és az uralkodó kezében volt a döntés joga. A kinevezési folyamatnak fontos részét képezte az esketés és az installáció, amiről Rimayék is megemlékeztek. A jelek szerint ehhez nem volt szükség az uralkodó személyes jelenlétére, hiszen II. Ferdinánd ekkor már úton volt Frankfurt felé, Bécsben pedig helytartóként Lipót (1586–1632) főherceget hagyta hátra. A Magyar Királyság vezetőit is csak néhány prominens főűr és főpap képviselte. Ismereteink szerint Horváth Gáspár eskütételének szövege nem maradt fenn, ami nem meglepő, hiszen a 17. századi kamaraelnökök esetében egyedül Lippay Gáspár (1649–1653) esküje vehető kézbe.157 Egy 1654-ben a Magyar Kamara tanácsosai által készített jelentés megerősíti, hogy Rimayéknak tévedését, amikor Liptóújvár megszerzéséről írtak. A jelentés ugyanis számba veszi, hogy a korábbi elnökök milyen javadalmakban részesültek hivatalviselésük idején. Horváth Gáspár esetében az akkora már magvaszakadt enyingi Török család birtokából a kincstárra szállt Pápa birtokát említették. Az uradalmat hatvanezer forint fejében kapta volna meg az új praefectus, de a valóságban az ügylet nem jöhetett létre, mivel a jelentés szerint a dominium akkor idegen kézben volt. Ezért Horváth Gáspár évi kétezer forintos illetményben részesült, halála esetén pedig özvegye élete végéig ennek felét, ezer forintot kapott.158 Szakály Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy az idegen tulajdonosok a bedeghi Nyáry család tagjai voltak. Tőlük pedig Nyáry Krisztina révén került a város az Esterházyakhoz. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Szakály Ferenc kutatásai alapján Horváth Gáspár nem adomány miatt, hanem egy, a Magyar Kamarának adott hétezer forintos kölcsöne fejében formált jogot a városra és a hozzá tartozó uradalomra. A város és tartozékainak ügye, mint alább látni fogjuk, csak jóval Horváth Gáspár halála után, 1655-ben rendeződött.159 Veglai Horváth Gáspár kinevezése és elnöksége szinte egybeesett a harmincéves háború Magyarországra is kiterjedő időszakával. Bethlen Gábor néhány hónappal később megindította első hadjáratát a királyságon keresztül, hogy megsegítse a szorult helyzetben lévő cseh rendeket. A fejedelem első hadjáratára a Magyar Királyság rendjei különbözőképpen reagáltak. A feszültségektől amúgy sem men-157Lippay Gáspár kamaraelnöki beiktatásával és eskütételével kapcsolatban ÖStA Wien, AVA FHKA HKA Familienakten L 126. fol. 3–8. Idézi Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században, Budapest, 2015, 195. 158A Magyar Kamara tanácsosainak jelentése. Pozsony, 1654. október 5. ÖStA HKA HFU 1654. Nr. 194. fol. 17–25. 159Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. A kezdetektől 1970-ig. Szerk. Kubinyi András. Pápa, 1994, 83. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 147
