Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
tozni, ami az új érsek körül formálódott, hanem a Habsburgok felé elkötelezett nemesek táborához is csatlakozni. Továbbá személye minden bizonnyal megfelelt a bécsi udvari köröknek is, ahol ismert lehetett lengyelországi szolgálata miatt. (Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy III. Zsigmond lengyel királynak mindkét felesége II. Ferdinánd király testvére volt.) Ezek alapján látható, hogy nem volt véletlen veglai Horváth Gáspár karrierjének felívelése a 17. század elején a Magyar Királyságban. Visszatérve a kamaraelnökség kérdéséhez, az országgyűlésről maradt adatok alapján láthatjuk, hogy Horváth Gáspárnak jelentős, és ami még fontosabb: befolyásos támogatói voltak a Magyar Királyságban. Bár a nádor és még inkább Pázmány Péter is ajánlotta őt a pozícióra, mégsem sikerült elérni a kinevezését. Ennek elmaradása mögött a Cziráky Mózes mögött felsorakozó támogatókat kell sejteni. További érvként lehet Cziráky mellett felhozni, hogy régebb ideje élt a királyságban, és már előtte is ellátott komolyabb tisztségeket.146 Mint ismert, a Magyar Kamara és annak elnöki tiszte a leginkább bizalmi pozíciók egyikének számított, így Horváth Gáspár esélyeit némileg ronthatta, hogy korábban a Rzeczpospolitában jelentős tisztséget töltött be, illetve Erdélyben is voltak érdekelt ségei. A jelek szerint a már említett 1617-es felső-magyarországi kiküldetése sem befolyásolta pozítívan Horváth Gáspár helyzetét. A kinevezés elmaradását elemezve az a lehetőség sem zárható ki, hogy a már idős és betegeskedő II. Mátyás és utódja, Ferdinánd ifjabb király között ellentét húzódott ebben a kérdésben, ezért a kinevezést elhalasztották. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Magyar Kamara 1617 novembere után csak 1619. április 20-án – egy hónappal II. Mátyás halála után – készített el egy beadványt, amelyben javaslatot kért az Udvari Kamarától a kamaraelnöki tisztség betöltésére.147 Erre az időszakra Horváth Gáspárnak sikerült tovább erősítenie pozícióit. 1619 januárjában őt delegálták Pakay Benedek személynök és Szentkereszthy Jakab tanácsosok mellé az 1615-ös nagyszombati egyezmény megújítása végett tartott tárgyalásokra Nagykárolyba.148 Fontos rész let, hogy maguk a tárgyalások nem Nagykárolyban zajlottak, hanem a közeli Tasnádon, ami ekkor már veglai Horváth Gáspár birtoka volt. Az, hogy az ő birtokán lévő településen folytatták le a tárgyalásokat, számára komoly fegyverténynek minősült. A sikeres tárgyalások után a záró okiratot Nagykároly városában írták alá március 26-án.149 146Cziráky Mózes 1606–1608 között a királyi korona ügyésze volt, 1613-ban pedig Thurzó György nádor mellett volt ítélőmester. Vö. Fallenbüchl Zoltán: Állami (császári királyi) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Budapest, 2002, 69. 147Magyar Kamara az Udvari Kamarához. Pozsony, 1619. április 20. ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn RN. 118. Konv. 1619. április. fol. 149. 148Veglai Horváth Gáspár kiküldetése. 1619. január 20. ÖStA HKA Hoffinanz-Ungarn. RN. 118. Konv. 1619. január fol. 82–83. 149Österreichisches Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526–1690). Bearb. v. Roderich Gooss. Wien, 1911, 475–476. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 145
