Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja

alkalmas lakhellyel a magyar fővárosban.111 A Daróczyval való jó viszonyát mutatja, hogy a későbbiekben is jó kapcsolatot ápoltak, és közösen utaztak ügyeik intézése végett a nádorhoz.112 Az 1610-es évek elejének forrásai alapján Horváth Gáspár egyértelműen kétlaki életet folytatott. A Rzeczpospolitáb an birtokolt sztarosztaság miatt időről időre vissza kellett térnie távoli állomáshelyére, hogy ottani feladatainak eleget tudjon tenni. Véleményem szerint valamikor az 1610-es évek első felére kell helyeznünk azt az időpont, amikor Horváth Gáspár megvált a lengyel király magyar testőrsé­gének kapitányságától. 1610 után ugyanis megritkult a Rzeczpospolitá ba utazásaira és tartózkodásaira utaló források száma. Bár a magyarországi forrásokban még 1613-ban is mint „Poloniae capitaneus ” van jelen. 113 Veglai Horváth Gáspár egyértelműen azok közé a magyar nemesek közé tarto­zott, akiknek kedvezett az 17. század elejének zavaros időszaka, így sikerült komoly politikai szereplővé válnia. Erre alkalmassá tette, hogy egy komoly lengyelországi karrier mellett mind a Magyar Királyságban, mind pedig az Erdélyi Feje de lem -ségben voltak érdekeltségei. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy rokoni kapcso­latai révén befolyásos katolikus köröknek volt a tagja. Ezt pedig igyekezett is kihasználni. Miután az 1570‒1580-as évek környékén hátrahagyta Erdélyt, szinte semmit sem tudunk arról, hogy milyen viszonyban volt szülőföldjével és ott maradt roko­naival. A család kevés kis birtokállományát még Lengyelországból is sikerült némi­leg gyarapítania. Aranyosszentmiklós település birtokjogába 1592-ben iktatták be. A faluban lévő javait azonban nem sokáig bírhatta, ugyanis 1596-ban hűtlenség vádjába esett, a birtokot Báthory Zsigmond fejedelem elkobozta 26 jobbágyával együtt, és Kornis Gáspárnak adta. Kornis pedig 1597-ben hű emberének, Szemere Jánosnak tovább adományozta.114 Az ügynek csak jóval később, 1616-ban lett vége. Ekkor veglai Horváth Gáspár és Kornis Zsigmond, valamint az új birtokos, Szemere János egyezményt kötöttek. Vélhetőleg felismerték, hogy a kicsiny jószág visszaszerzésére nem sok esély mutatkozik, így az egyesség keretében megállapod­tak Szemerével, hogy 100 forint lefizetéséért cserébe lemondanak követeléseik-111Veglai Horváth Gáspár levele Daróczy Ferenchez. Nagyszombat, 1609. december 8. MNL OL, Magánlevéltárak, Zichy család zsélyi levéltára (a továbbiakban: P 707), fasc. 81. NB. Nr. 1055. 112Veglai Horváth Gáspár levele Daróczy Ferenchez. Tepla, 1612. d. n. MNL OL P 707 fasc. 81. NB. Nr. 1056. 113Magyar Kamara felirata II. Mátyáshoz veglai Horváth Gáspár új vámhely létesítésének ügyében. Pozsony, 1613. május 17. ÖStA HKA HFU RN 103. Konv. 1613. május fol. 58. 114Kádár: i. m. http://mek.oszk.hu/04700/04755/html/61.html (Utolsó letöltés ideje: 2019. 05. 27.) Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 137

Next

/
Thumbnails
Contents