Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
udvarban szinte első kézből értesülhettek a szomszédos országban zajló eseményekről. Ezek alapján nem csoda, hogy Horváth Gáspárnak pontos értesülései voltak Bocskai István helyzetéről. 1604-ben az idős Zamoyski kancellárhoz írott levelében a magyarok és németek közötti ellentétről számolt be. Értesülései igen pontosak voltak, ugyanis tudni vélte, miszerint az uralkodó Nyáry Pált küldte Bastához, hogy közvetítsen közte és Bocskai István között. A lázadással való felhagyásért cserébe Bocskainak még az erdélyi fejedelemséget is átengedték volna.98 Bocskai István mozgalmához való hozzáállásáról keveset tudunk. 1605-ben Rimay Jánoshoz írott levelében arról panaszkodott, hogy liptói birtokait hajdúk dúlták fel, és elvitték lovait, agarait, valamint egyéb értékeit.99 Mivel nagyjából ebben az idő szakban sikerült az Usaly-vagyon egy részét megszereznie, anyagilag mindez igen érzékenyen érinthette Horváth Gáspárt. Ezért vélhetően a fejedelem mozgalmával sem szimpatizált különösebben. A magyarországi urakkal való levelezésben a kapcsolattartás módjára is találunk adatokat. Horváth Gáspár egyik levelében meghagyja, hogy a neki szóló leveleket Thurzó György Teplára küldje, és majd onnan a szolgálói tovább küldik az aktuális tartózkodási helyére, Lengyelországba.100 Thurzó György a jelek szerint megfogad ta a javaslatot, ugyanis feleségének, Czobor Erzsébetnek visszaküldte a nála lévő, Horváth által írott levelet, valamint meghagyta, hogy az ő, veglai Horváth Gáspárnak szóló levelét küldjék annak liptói házához, ahonnan majd tovább viszik azt Krakkóba.101 Az 1605 és 1617 közötti időszak nehezen rekonstruálható veglai Horváth Gáspár életében. Thurzó Györgynek 1607 májusában például erdélyi hírekkel szolgált. Értesülései szerint a vajda, Rákóczi Zsigmond meghalt. Ugyan tudjuk, hogy ez a hír téves volt, mégis érdekes részletként szolgálhat. Emellett a lengyelországi udvarból, valamint a szejm megnyitásáról is vannak értesülései.102 A svédek elleni háborúhoz, illetve a lengyel udvarhoz kapcsolódó hírek a későbbiek során sem maradtak el. Így 1607 szeptemberében Tepláról írott levelében már a lengyel‒ svéd béke megkötéséről közölt híreket,103 majd alig egy évvel később már lengyel országi birtokáról, Prenből írta meg az újabb svéd támadás hírét, aminek eredményeként a svédek kisebb litvániai területeket is elfoglaltak, illetve a környéket 98 Veglai Horváth Gáspár levele Jan Zamoyskihoz Krakkó, 1604. december 14. MTAKK MS 433. fol. 663. 99 Horváth Gáspár levele Rimay Jánoshoz. Krakkó, 1605. december 31. In: Alsótregovai Rimay János államiratai és levelezése. Szerk. Ipolyi Arnold. Budapest, 1887, 139–140. 100Veglai Horváth Gáspár Thurzó Györgynek. Krakkó, 1604. július 17. MNL OL E 196 Nr. 498. 101Thurzó György levele Czobor Erzsébethez. Podluzánt, 1604. május 31. In: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez, czoborszentkirályi Czobor Erzsébethez. Közreadta: id. gróf Zichy Edmund. II. kötet. 1601–1616. Budapest, 1876, 110–111. 102Veglai Horváth Gáspár levelei Thurzó Györgynek. Tepla, 1607. május 16. MNL OL E 196 Nr. 67. 103Veglai Horváth Gáspár levelei Thurzó Györgynek. Tepla, 1607. szeptember 13. MNL OL E 196 Nr. 69. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 135
