Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja

a birtokba, és akik az 1580-as évek elején már félárvák voltak.14 A térségből még egy kisebb jószágról van tudomásunk, amit a veglai Horváth család birtokolt: Aranyosszentmiklós településnek 1592-ben már biztosan veglai Horváth Gáspár volt a tulajdonosa.15 Birtokállományuk alapján a veglai Horváthok nem tartoztak a legtehetősebb nemesi családok közé az akkor még csak alakuló Erdélyi Fejedelemségben. Dolgozatunk főhősének fiatal koráról szinte semmit sem tudunk. Mint fentebb megírtuk, 1582-ben már testvéreivel egyetemben félárvák voltak. Iskoláztatásukról szintén nincsenek adataink, így csak feltételezhetjük, hogy valamelyik közeli isko­lában tanulhattak. A veglai Horváthok felekezeti hovatartozását nehéz megállapí­tani. Ha elfogadjuk horvátországi származásukat, akkor szinte biztos, hogy kezdet­ben katolikusok voltak. A későbbiek folyamán nem zárható ki, hogy sok más családhoz hasonlóan a 16. század közepétől ők is ‒ igazodva a fejedelemi udvarhoz ‒ az unitárius egyházba tértek meg.16 Veglai Horváth Gáspár életének egyik legizgalmasabb szakasza a lengyelországi karrierje. Ahogy életének több mozzanata, úgy a Rzeczpospolitá ba kerülése körül is több részlet tisztázatlan. A kutatás jelenlegi állása alapján két verzióra lehet leszű­kíteni a lehetőségeket. Az első, hogy az unitárius veglai Horváth Gáspár a szintén unitárius tanácsúr, Bekes Gáspár támogatója volt az erdélyi fejedelmi trónért foly­tatott harcban. Amikor Bekes 1575-ben vereséget szenvedett Báthory Istvánnal szemben és Lengyelországba menekült, magával vitte néhány elkötelezett hívét, így esetleg a fiatal Horváth Gáspárt is.17 A másik lehetőség, hogy valamikor az 1570-es, 1580-as évek fordulóján Báthory István jóvoltából egyenesen Erdélyből került az unitárius nemes úrfi a király unokaöccse, Báthory András mellé. Jelen állás sze­rint mind a két alternatíva mellett felsorakoztathatóak érvek és ellenérvek. Források hiányában azonban egyik lehetőség mellett sem foglalhatunk biztosan állást. Lengyelországba kerülésének körülményei megnyugtatóan ugyan nem tisztáz­hatóak, a későbbi fejlemények azonban megerősítik, hogy Horváth Gáspár a Rzeczpospolitában a Báthory-vonalon mozgott tovább. Az 1580-as években a Báthoryakhoz való erős kötődése és kapcsolata egyértelművé vált az életében. Báthory István lengyel királyként nagy figyelmet fordított unokaöccseinek iskoláz­tatására, különösen a fiatal András esetében, akit a pułtuski jezsuitáknál tanítta -14Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája . 1901. http://mek.oszk.hu/04700/04755/ html/240.html (Utolsó letöltés ideje: 2019. 05. 27.) 15Uo. http://mek.oszk.hu/04700/04755/html/61.html (Utolsó letöltés ideje: 2019. 05. 27.) 16Horn Ildikó: Hit és Hatalom. Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi története . Budapest, 2009, 57‒77. 17Uő: Politikusportrék János Zsigmond udvarából (Bekes Gáspár). In uő: Tündérország útvesztői . Budapest, 2005, 46‒54. Műhely 122

Next

/
Thumbnails
Contents