Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025

vezetését elektronikusan naprakésszé tegyük. Ezáltal ki lehetne küszöbölni az egy példányos állami anyakönyvi vezetésben rejlő sérülékenységet, másrészt egy rendkívül fontos projektet lehetne felépíteni. Ez a feldolgozás egyúttal megteremtené a jelenlegi elektronikus anyakönyvezés előzmény-adatbázisát is. Egy projekt keretében a teljes anyakönyvi állomány digitalizálásra kerülne és a MI, illetve a neurális hálók segítségével össze lehetne állítani a magyar társadalom leszármazási ábráit. Ez a családtörténet-kutatásban, a családi, rokoni kapcsolatok, hálózatok feltárásában piacvezető megoldás lehet. Emellett alapul szolgálna egészségügyi tudományos kutatási projektek számára is. 2) A magyar egészségügy fejlesztése, támogatása. A COVID-19 vírus világmére

tű elterjedése bebizonyította, hogy milyen sérülékenyek az egészségügyi rendszerek még a legfejlettebb országokban is. Az MNL tervezett projektje elősegítheti a hatékonyabb egészségügyi ellátást, a diagnózisok felállítását és a gyógyítást magát. Ezzel a magyar társadalom egészségi állapota jelentősen javulhatna. Az elképzelés nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol komoly eredményeket hozhat az egészségügyi kutatás-fejlesztésben is. A projekt lényege, hogy a levéltárak és a kórházak által kezelt egészségügyi nyilvántartásokat, pl. a patológiai jelentéseket, kórlapokat stb. (általában 50‒70 évre visszamenőleg is rendelkezésre állnak) digitalizálnánk. Az adatokat a MI segítségével rendszereznénk, és akár az 1. pontban vázolt anyakönyvi rendszerrel összevonva megteremtenénk a lehetőségét, hogy egy új beteg jelentkezésekor a kezelőorvos láthassa a páciens családjában a kórelőzményeket akár több évtizedre visszamenőleg. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy forradalmi lehetőség lenne az új beteg szakszerű ellátásában az anamnézis ilyen fokú ismerete (a közeli hozzátartozók betegségei, azok kezelése, gyógyszerezése stb.). Megteremthető a személyre szabott terápia alkalmazása. 3) A levéltári adatvagyon turisztikai célú hasznosítása. Az MNL vezetősége „az

okos Budai Várnegyed” programon dolgozik, amely adaptálható bármely (magyar)

településre. A levéltár központi épülete a Budai Várnegyed egyik legszebb épülete. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy a magyar és a külföldi turisták a vári sétáik során a műemlékek sokaságával találkoznak, de amennyiben nem szervezett vezetéssel látogatják a várat, alig tudnak bármit is az őket körülvevő épületekről, szobrokról stb. Amennyiben vannak is emléktáblák, azok a legkülönbözőbb anyagokon (márvány, réz, üveg stb.), a legrövidebb információkat tartalmazzák, de szinte kizárólag magyarul. Az „okos Budai Várnegyed” építészeti, művelődés- és köztörténeti emlékeink feldolgozását célozza. A hazai és külföldi turisztikai igényeknek megfelelően bemutatja az épületek kultúrtörténetét, valamint a negyedhez köthető híres művészek, történelmi és közéleti személyiségek élettörténetét. Olyan telefonra, táblagépre kifejlesztett applikáció készülne, ami séta közben a helyazonosítás segítségével mutatná meg a látogatónak a környezetére vonatkozó információkat. Az már az egyedi döntésén múlna, hogy az adatok tömegéből mit olvas el, mit néz meg a látogató. A projekt turisztikai szempontból példaértékű, és A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája

11