Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Hámori Nagy Zsuzsanna: Francia követ Erdélyben 1625-ben
Bethlen Gábor szolgálatába szegődve Farensbach feladata minden valószínűség szerint az volt, hogy Lengyelországban katonaságot toborozzon az erdélyi fejedelem zsoldjába. Minderről, valamint arról, hogy francia kapitányai párhuzamosan akár Bethlen Gábor szolgálatában is állhattak, egy különös eset árulkodik. 1624 tavaszán ugyanis egyik – meg nem nevezett – francia kapitányát Gdanskban fogták el, amikor éppen katonákat fogadott volna. III. Zsigmond ebben az ügyben írt levelének35 érdekessége, hogy visszautal korábbi parancsaira, amelyekben elren delte, hogy fogják el Farensbach embereit, ha Bethlen Gábor számára katonákat toboroznának. Ezzel szemben a gdanskiak az uralkodó tisztviselőjének kérésére mégsem voltak hajlandók a kapitányt letartóztatni, arra hivatkozva, hogy nem Farensbach, hanem Bethlen Gábor emberéről van szó. Érvelésük azonban hasztalannak bizonyult, mivel a lengyel király emlékeztette őket, hogy Farensbach korábban az erdélyi fejedelemhez tért, és az ő zsoldjában állva az uralkodó tudta és beleegyezése nélkül gyűjt seregeket. III. Zsigmond tehát rendelkezett az összegyűjtött katonaság feloszlatásáról, valamint a francia36 elfogásáról és Varsóba küldéséről, bárkinek a nevében is fogadott hadsereget. Ez az eset jól megvilágítja, hogy a korszakban milyen képlékeny volt valakinek vagy valakiknek a szolgálatában állni, mind a diplomaták, mind a katonák esetében. Az eddig leírtak alapján nem tartom kizártnak, hogy moldvai küldetése után a korábban Montespin néven említett francia kapitány kapcsolatba került Volmar Farensbach-hal, és általa akár már 1624–1625 fordulójánál hamarabb Erdélybe (vagy a felső-magyarországi hadszíntérre) érkezhetett, majd Bethlen Gábor utasítására Franciaország felé vette az irányt. A fejedelem ugyanis igen korán, 1623 elején tervbe vette, hogy követet küld XIII. Lajoshoz. Erről a szándékáról elsőként Philippe de Harlay de Césy konstantinápolyi francia követet37 értesítette Thurn grófon keresztül, aki a cseh tartományok ügyét képviselte ekkor a Portán. A fejedelem terveinek részleteit Toldalagi Mihály portai követ instrukciói tartalmazták,38 amelyek szerint Bethlen Gábor szeretett volna előre tájékozódni, hogyan fogadnák követküldését a francia udvarban. Toldalagi – aki a jelek szerint a Balkán felé tett kitérővel utazott vissza Erdélybe – 1624 januárjában Belgrádban találko-Követi jelentések, hangulatjelentések 74 35III. Zsigmond levele a gdanskiaknak. Varsó, 1624. május 1. Biblioteka Jagiellońska (a továbbiakban B. J.), Rkp. 214. Miscellanea, quae regnum Sigismundi III., annos praesertim 1589, 1624, 1625 et alia spectant. Fol. 16r. 36Bár ez a levél nem közölt nevet, a kötetben következő, szintén III. Zsigmond által a gdanskiakhoz címzett, lengyel nyelvű írás említ egy bizonyos Carmensi kapitányt, aki valószínűleg az elfogott személlyel azonos. III. Zsigmond levele a gdanskiaknak. d. n. [1624.] B. J. Rkp. 214. Fol. 16v. 37Césy levele XIII. Lajosnak. 1623. május 14. BnF, Fonds français 16145, Fol. 166. Téves, május 4-i dátummal közli Eudoxiu Hurmuzaki: Documente privitóre la istoria românilor. Suplement I. Vol. 1/1. 1518–1780. Ducumente culĕse din Biblioteca Natională din Paris de Gr. G. Tocilescu, din Archivele Ministeriului Afacerilor Străine din Paris de A. I. Odobescu. Bucuresci, 1885, 209. 38Bethlen Gábor instrukciói Toldalagi Mihálynak. Szamosújvár, 1623. június 15. Török–Magyarkori Állam-Okmánytár. Első kötet. Szerk. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. Pest, 1868, 392.
