Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében
megítélésem szerint, sok eddigi torzítással szemben a vidéki Magyar ország hiteles és dominánsan jelen lévő történeteit képezik. A kérdésekre adott válaszok közül itt csak a földosztás történeti összefüggéseivel foglalkozhatom. A földreform politikai mítosza és a földelkobzás, földosztás társadalmi gyakorlata A Vörös Hadsereg jelenlétében a szovjetizálás egyik legláthatóbb pillére a belügyminisztériumi, rendőrségi pozíciók elfoglalása volt.17 Ezzel párhuzamosan tervszerűen megcélozták a kommunista párt létszámának növelését.18 A kommu nista párthoz való csatlakozás egyben az „újnemességhez”, mindenesetre az új kiváltságos réteghez való csatlakozási formára emlékeztet.19 A háború, pontosab ban a harci cselekmények befejezése utáni kaotikus állapotban még láthatóbbak a helyi klientúrák szerveződései. Az ország különböző pontjáról idézett példák a közvetlen lokális tapasztalatok tükrében érzékeltetik, hogy az „új hódítás” kezdeti időszakában milyen miliőben és milyen módon formálódott az új döntéshozói kör. Ebben a történeti szituációban lehet értelmezni a kommunista párti jelszót: „Az új magyar demokrácia nagy harcának ma fő frontja a falu!”20 Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a föld és a földpolitika miért olyan fontos történeti tényező?21 A földpolitika elméletileg a földmérték, a földminőség és a földhasználat célirányos állami befolyásolása. A földet a mezőgazdaságban termelési célból használják, a föld az iparban telephelyet jelent, a tercier szektor számára pedig főként a lakáshelyzet alakulásában van nagy súlya. Továbbá a föld nyers-1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében 45 17Vas Zoltán: Akkori önmagunkról. Önéletírás II. Budapest, 1982, 15.; Palasik Mária: A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944–1949. Budapest, 2000, 17., 42., 84−93.; Krahulcsán Zsolt – Müller Rolf (szerk.): Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1. Budapest, 2009; Krahulcsán Zsolt – Müller Rolf (szerk.): Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 2 . Az Államvédelmi Osztály. Budapest, 2015. 18Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1944–1946. In: Zounuk 20. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2005, 185. 19Orlando Figes: A People’s Tragedy. The Russian Revolution 1891–1924 . London, 1996, 683.; Szabó Márton: A rendi „szocializmusról”. In: Tóth András (szerk.): Rendiség és polgárosodás . Budapest, 1991. 20Szabad Nép, 1945. március 25. Szakács Sándor: Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demok ráciában 1945–1948. Budapest, 1964, 47. 21Ihrig Károly a következő választ adja: „A termőföldnek gazdasági szempontból fontos tulajdonságai: a) az elpusztíthatatlanság, b) a helyhezkötöttség és c) a korlátolt mennyiség.” Ihrig Károly: Agrárgazdaságtan. I. A közgazdaság szerkezete. II. A nemzetgazdaság. III. Termelési politika. IV. Agrárpolitika. Budapest, 1941, 131.
