Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Irodalom - Egy alföldi mezőváros a 20. század második felében (Kiskunhalas története 4. Tanulmányok Kiskunhalasról a 20. század második feléből. Szerk. Ö. Kovács József – Szakál Aurél) Mészáros László

év múlva Halason is megindult a szovjet típusú szövetkezetek szervezése, amely alapvető változásokat hozott a mezőgazdaságban. Az 1945-ös és 1947-es – sokáig utolsó szabad – választásokról Szabó Róbert ír. Kiskunhalason is az országos tendenciákhoz hasonló módon folyt le a szovjetizálás folyamata, melyet megint csak Végső István helytörténész jóvoltából ismerhetünk meg. A felgyülemlett feszültségek, az elégedetlenség miatt Kiskunhalason is kitört a forradalom. Az események egyik főszereplője Nagy Szeder István kisgazda politikus volt, akinek a kezdeményezésére – az országban egyedülálló módon – választásokat tartottak a városban, melyet elsöprő fölénnyel a Független Kisgazdapárt nyert meg. A visszarendeződés után őt és társait is letartóztatták. A rendszerváltozást követően Nagy Szedert díszpolgári címmel tüntették ki, halála után pedig szobrot kapott a várostól. Kiskunhalas társadalomtörténetét Alabán Péter dolgozza fel adatgazdagon, számos táblázatot közölve. Részletesen bemutatja a mezőgazdaság kollektivizálását követő gazdasági és társadalmi változásokat. Az írott forrásokat jól kiegészítik, illetve azok hiányát pótolják az életút-interjúk. Gszelmann Ádám a tőle megszokott alapossággal tárgyalja az oktatásügy helyzetét Halason, kitérve valamennyi iskolatípusra. Ezzel teszi teljessé a város oktatásügyének történetét, mivel az előző kötetben is ő írta meg ezt a témát. Miheller Hajnalka jegyzi az Egyesületi élet

Kiskunhalason című fejezetet. A fogalmi keretek tisztázása után vizsgálja az egye

sületeket mint a civil társadalom kiteljesedését. Előzményként áttekinti az 1945 előtti egyesületi múltat, majd bemutatja a szocialista korszak közművelődési intézményeit. A vallási életről írt tanulmány szerzője, Sinka Ildikó a kevés forrásanyag kiegészítése céljából interjúkat készített vallásos emberekkel. Az érdekes tanulmányból kiderül, hogy a deklaráltan ateista államhatalommal szemben a hívők hogyan tudták gyakorolni vallásukat. Kitér a szerző az egyházak vagyoni helyzetére és a hitoktatás nehézségeire is. Kiskunhalas gazdaságtörténetét az országos gazdaságpolitika határozta meg. Ennek főbb állomásai: az államosítások, a mezőgazdaság kollektivizálása, az új gazdasági mechanizmus, a vidék iparosítása, majd a rendszerváltozás utáni privatizáció. Ezt a sok változással és átalakulással járó folyamatot ismerteti írásában Végső István. A kiskunhalasi városszerkezet változásairól ad képet Szűcs Károly. Az ismert művészettörténésznek ez a posztumusz munkája alapos és részletes városfejlődési tanulmány, melyet épület-kronológia is kiegészít. Az 1990-es, első szabad választásról ír Komáromi Szilárd. A résztvevő hitelességével dokumentálja a rendszerváltozás kiskunhalasi történetét. Az ő nemzedékének azt jelentette a rendszerváltozás, amit az apáknak az ’56-os forradalom, a nagyapáknak a második világháború – vagyis a legfontosabb politikai esemény az életükben. Így szinte kötelességének érezte megörökíteni mindazt, amit átélt akkoriban. Chris Hann, a neves szociálantropológus, a hallei Max Planck Intézet professzora a külföldi szemével láttatja a kilencvenes éveket Kiskunhalason. Valójában ő nem is igazán számít külföldinek, hiszen a ’70-es évektől kezdve számos alkalommal járt Magyar -Irodalom

452