Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Nyolcasok a magyar történelemben - Ö. Kovács József: 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében

és aki a látókörükbe került.6 A háború intézményesült erőszakához, a német meg ­szálláshoz hozzáidomult társadalom újabb sokkal szembesült, azzal, hogy a Vörös Hadsereg, a szovjet parancsnokság alatti Szövetséges Ellenőrző Bizottság kettős játékot űz velük.7 Az idegen erők propagandájukban felszabadítást hirdetnek, mi -köz ben módszeresen kivonják a magyarországi emberi és anyagi erőforrásokat.8 A másik, az értelmezésem alapjául szolgáló kifejezés a társadalomtörténeti ese­mény.9 A politikai diktatúrák világából származó történeti források feltárása és elemzése alapján sokunk tapasztalata lehet, hogy ezeket akkor tudjuk igazán haté­konyan felhasználni egy tudományos elemzésben, ha két dolgot szem előtt tartunk olvasás közben. Először is azt, ami hiányzik ezekből a hivatalos szövegekből. Má -sod szor pedig állandó „fordítási”, tömörítési, dekódolási műveletet kell végeznünk, ahogyan ezt az írásom mottójában olvasható Rákosi-idézet esetében is célszerű megtennünk. Úgy látom, hogy ennek egyik egyszerűbb módja, kulcsa az, ha az írott és hallott hivatalos szövegekben a mondanivalót elsősorban a megfogalmazó gon­dolkodásmódjára és nem a megcélzott tárgyra, embercsoportra vonatkoztatjuk.10 Magyarán ezek a megfogalmazások rendszerint inkább az illetők pozicionális helyzetéről, funkcionárius mivoltáról, szocializációjáról, iskolázottságáról, még inkább annak hiányáról szólnak. Ennek legnyilvánvalóbb történelmi példái a rezsim „ellenségeire” (a kulákoktól az egyházi személyekig) vonatkozó minősíté­sek és leírások. Ahogy már láthattuk, a „varázsszavak” mágikus használata ezekben a szövegekben szinte mindig megelőzi a szemantikai funkciót.11 A fenti, elsősorban a hivatalos pártállami megnyilatkozások mögöttes struktú­ráinak elméleti, dekódolási lehetőségei után célszerű a mindennapok története és a tapasztalattörténet nézőpontjából is megvizsgálni a kérdéskört. A politikai hatal­mat és az uralmat firtató kérdésekre adott válaszok sokszor azért tükröznek félre­értést, mert ebben az esetben az ember csak az intézményekre, a hatalmi elitre és az ideológiára koncentrál, és kevésbé vesz tudomást a társadalmi reakciókról. Több hozadéka van ezzel szemben annak az eljárásnak, amely a politikai hatalmat/ural­mat és a társadalmat nem pusztán ellentétként és nem egy rangsor elemeként fogja 1948 a fordulat éve? 1945 értelmezése a társadalomtörténeti események tükrében 43 6 Lásd bővebben L. Balogh Béni (szerk.): „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között. Budapest, 2015. 7 Kárász Artúr, az MNB elnöke, parasztpárti politikus későbbi emigrációban írt megfogalmazása: „Az egyik oldalon az ország kíméletlen kifosztása, a másik oldalon folytonos szólamok az új, keleti barátságról.” Kárász Artúr: 80 év a Föld körül. Budapest, Párizs, 1990, 80. 8 Borhi László: A kremli kalmárok. A magyarországi szovjet terjeszkedés okai. In: Borhi László: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben 1945–1968. Budapest, 2000, 31. 9 Bővebben lásd Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Budapest, 2012. 10Szabó Márton: Az ellenség neve (Előszó). In: uő (szerk.): Az ellenség neve. Budapest, 1998, 10. 11Ernst Cassirer: A modern politikai mítoszok technikája. In: Zentai Violetta (szerk.): Politikai ant ­ropológia. Budapest, 1997, 41.

Next

/
Thumbnails
Contents