Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Irina Matiash: Az Ukrán Népköztársaság budapesti diplomáciai képviseletének története, 1919–1924
Az ukrán diplomaták kapcsolatba léptek a budapesti diplomáciai testület tagjaival és az ukrán kulturális élet képviselőivel. Egyezséget kötöttek a budapesti osztrák követtel, Hans Knobloch báróval arra vonatkozóan, hogy osztrák részről ausztriai beutazóvízumot biztosítanak az ukrán misszió által kiadott útlevéllel rendelkező polgárok számára. Hasznosnak bizonyult a találkozó Hiador Sztripszky ukrán tudóssal, aki a Károlyi-kormányban Ruszka Krajna iskolaügyi biztosa volt. Márciusban Galagan már Sztripszky kíséretében látogatta meg Szabó Oresztet, Ruszka Krajna kormánybiztosát, ezen a találkozón nyilvánvalóvá vált, hogy utóbbi szigorúan tartotta magát a hivatalos magyar állásponthoz, miszerint Kárpátalja Magyarország integráns része. Annak érdekében, hogy „megismertessék a magyar közvéleménnyel az ukrán kérdést, és elnyerjék a magyarok szimpátiáját”, még 1919 februárjában létrehozták a képviselet sajtóirodáját.13 A sajtóreferensi posztra az orosz hadsereg egykori had nagyát, a belorusz származású Pavlo Hodarkevicset nevezték ki, aki jól beszélt magyarul és más idegen nyelveken. A sajtóiroda feladatául szabták, hogy szemlézze a magyar sajtót, informálja a magyar közvéleményt az Ukrajnában zajló eseményekről, illetve ezzel kapcsolatban hozzon létre egy önálló orgánumot; ezt a lapot végül Budapesten adtak ki Die Ukraine címmel. Olekszandr Kandiba február 23-án érkezett Budapestre. Galagan azzal bízta meg őt, hogy létesítsen kapcsolatot magyar írókkal, költőkkel és újságírókkal, amely feladatot kiválóan teljesítette. Március 21-én, a proletárdiktatúra kikiáltásának napján, az attasé négynapos szabadságra utazott Bécsbe, ahonnan április 23-ig nem tért vissza. Emiatt április 1-jén felmentették tisztségéből. A misszió összetételében más változások is történtek. Kandiba mellett Klor is elhagyta a képviseletet és Vinnyicába utazott, ahol a kormány rendelkezési állományába került. Így Biberovics javaslatára a lembergi ukrán gimnázium tanárát, Ivan Fliuntot nevezték ki Budapestre attasénak, a képviselet új hivatali alkalmazottja pedig a ljubavicsi középiskola végzőse, Ivan Sztasziv lett. Mindkettejük kinevezését május 1-jén hagyták jóvá. A felszabaduló tisztségek kiváltása költségtakarékos megoldásnak bizonyult, hiszen a képviselet anyagi helyzete nem volt túl kedvező. A Tanácsköztársaság kikiáltása ellenére a misszió vezetője úgy döntött, hogy a megváltozott politikai körülmények között is folytatják tevékenységüket, azzal a meggyőződéssel, hogy „kötelességünk tenni a dolgunkat minden körülmények között”. 14 A misszió élén álló Galagan legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a magyar tanácshatalom közvetítésével tűzszünetet hozzon létre az Ukrán Népköztársaság és Szovjet-Oroszország között. Az első látogatását a Kun Béla által vezetett Külügyi Népbiztosságba tette. A követ számított a népbiztosság propagandaügyi igazgatóságának vezetője, Poór Ernő közreműködésére, akivel meglehető-Műhely 408 13ЦДАВО України, ф. 3518, оп. 1, спр. 29, арк. 156. 14М. Ґалаґан : i. m. 166.
