Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Vargháné Szántó Ágnes: „Az iskola a népé lett!”. Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950)
dezkedése és mindent maga alá gyűrni igyekvő uralkodása csak a megsemmisítés válfajai között hagyott választást.28 A végeredmény ugyanaz volt. Az államosítás gyakorlati szakaszába lépve, az 1948. augusztus 31-én kelt VKM-rendelet mondta ki, hogy az intézmények igazgatói, illetve vezetői mint felelős számadók a vezetésük alatt álló intézmények ingó- és ingatlanvagyonának nyilvántartását a lehető leghamarabb készítsék el. Erre a feladatra háromtagú bizottsá gokat kellett alakítani. A törzskönyv és nyilvántartás egy-egy példányát okmá nyokkal együtt, egy-egy példányát pedig okmányok nélkül a VKM Elnöki D. ügyosztályához kellett felterjeszteni. A beszerzendő, elkészítendő okmányok a következők voltak: az ingatlan telekkönyvi kivonata, kataszteri birtokíve, helyszínrajza, a fő- és melléképületek alaprajzai, a főépület homlokzatrajza, az ingatlan részletes leírása, a telek, a fő- és melléképületek, beépített művek becsértékét és évi haszonértékét igazoló helyhatósági bizonylat, az ingatlanok megszerzésére vonatkozó szerződések, juttatások hiteles másolatai.29 Az államosítás lebonyolításának végső teendőit a 2700/1949. eln. számú és 1223-Á/4/1949. III. VKM számú rendelettel kiküldött kéttagú államosítási bizottságok intézték. Szabó Károly tankerületi főigazgató, egyben a Megyei Iskola Bizottság (MIB) elnökének 1949. december 28-án kelt tájékoztató jelentéséből a következő információkhoz juthatunk. A kéttagú államosítási bizottságok 1949. november 28-án kezdték meg érdemi munkájukat Baranya vármegyében. December 13-ig csak egy bizottság működött, melynek tagjai dr. Cserdi Ferenc tanügyi segédtitkár és Orsós László gimnáziumi tanár voltak. Ezt követően két bizottság folytatta a munkát: az I. számú bizottság tagjai Orsós László és Kresz József állami tanító, a II. bizottság tagjai dr. Cserdi Ferenc és Szilágyi Géza állami tanító voltak. A végzett munkát a MIB felülbírálhatta. 1949. december 28-ig a bizottságok összesen 55 épületet, 8 épületrészt (tantermet), 114 kataszteri hold 534 négyszögöl földet vettek állami tulajdonba. A jelentés megjegyzi: földingatlan azért került viszonylag kis mennyiségben állami tulajdonba, mert a tárgyalás alá vont iskolák nagy része református jellegű volt, és a szétválaszthatatlan kántortanítói földek az egyezmény értelmében egyházi tulajdonban maradtak. A munkálatok rendjét zavaró problémák csak kis számban történtek. Nehézséget jelentett az a körülmény, hogy a siklósi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a kért telekkönyvi kivonatokat sok esetben csak késve, vagy egyáltalán nem küldte meg. Ilyen esetekben a nem mindig pontos kataszteri birtokívek alapján kellett határozni. Politikai „Az iskola a népé lett!”, Iskolaállamosítás Baranya vármegyében (1948–1950) 397 28Bár Balogh Margit a katolikus egyházon belüli két út, a Mindszenty József bíboros („[ellen]állva”), illetve Czapik Gyula egri érsek („térdre ereszkedve”) kapcsán fogalmazta meg a fenti megállapítást, úgy gondolom, a megfogalmazás találó az egyes egyházak eltérő útjára is. Balogh Margit: Kötélhúzás a kulisszák mögött. Czapik Gyula egri érsek tárgyalásai 1948-ban. In: Az egyházi isko lák államosítása Magyarországon 1948. Szerk. Szabó Csaba – Szigeti László. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2008, Budapest, 2008, 99. 29Köznevelés , 1948. 17. sz. 154. 10 932/1948. VKM rendelet. Baranya megye iskoláinak összegyűjtött anyagát lásd: MNL BaML Baranya megyei iskolák államosításával kapcsolatos iratok (XV. 67.).
