Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Juhász Krisztina: „…gyümölcse penig semmi nem volt”. Esterházy Miklós véleménye 1642. február 28-án a szőnyi béke(tervezet) pontjairól
A 17. századi Habsburg–oszmán békekötések sorába illeszkedő, 1642. évi szőnyi békének mindmáig egyetlen monografikus feldolgozása a 19. század végén látott napvilágot Majláth Béla tollából.2 A történész ebben bemutatta a béke meg kötésének körülményeit, és egy terjedelmes, összesen 116 okmányt magába foglaló okmánytárat is publikált. A témával kapcsolatos vizsgálódások alapjának tekintendő munkán kívül nem csak a 19– 20. század kutatói járultak hozzá egy-egy forrás kiadással3 a béke történetének megismeréséhez, az elmúlt években több kutatás eredménye is megjelent.4 Jóllehet az idézett kiadások széleskörű belföldi és külföl di forrásbázist használtak fel, a releváns forrásanyagok között további jelentős, nyomtatásban meg nem jelent dokumentumok lelhetők fel, amelyek hozzájárulnak egyéb részkérdések megvilágításához.5 Történeti áttekintés A 17. század első felében a Habsburg–oszmán diplomáciai kapcsolatok alakulásában meghatározónak számító 1606-os zsitvatoroki békeszerződés6 a két fél között papíron békés viszonyt teremtett, valójában azonban mind a két oldal részéről folyamatosak voltak a béke megsértését eredményező katonai akciók, portyák és a Műhely 354 2 Majláth Béla: Az 1642-ik évi szőnyi békekötés története . Budapest, 1885. 3 Ráth Károly: Gróf Esterházy Miklós nádor levelei. Magyar Történelmi Tár , 1. sor. 8. köt. 1861. 3– 208.; Ludwig Fekete: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy . Budapest, 1932; Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához 1401–1653 s gróf Pálffyak élet rajzi vázlatai. Szerk. Jedlicska Pál. Budapest, 1910; Hiller István: Palatin Nikolaus Esterházy: Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625–1645. Esterházy-Studien. Wien – Köln – Weimar, 1992. 4 Tusor Péter: „ Írom kegyelmednek , mint igaz magyar igaz magyarnak”. Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635–1665). Budapest, 2015; J. Újváry Zsuzsanna: Nemzeti identitás és a törökkel megtartandó béke kérdése a 17. század első felében. Esterházy Miklós 1641. évi Opiniója. In: Identitás és kultúra a török hódoltság korá ban. Szerk. Ács Pál – Székely Júlia. Budapest, 2012, 383 – 397. 5 A teljesség igénye nélkül megemlítendő többek között: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban: MNL OL), Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma, E 174 (Archivum familiae Esterházy); MNL OL, Esterházy család hercegi ágának levéltára, P 123 (Esterházy Miklós nádor); Esztergomi Prímási Levéltár (a továbbiakban: EPL), Archivum Saeculare (a továbbiakban: AS), Acta Radicalia (a továbbiakban: AR), Classis V.; Slovenský Národný Archív, Esterházy csesznecká líniá. Nové usporiadanie. (Esterházy család cseszneki ágának levéltára. Új rendezés). 6 Az 1606. évi zsitvatoroki béke történetére összefoglalóan lásd Karl Nehring: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés. Századok , 1986. 1. sz. 3–50.; Papp Sándor: A zsitvatoroki békéhez vezető út. Egy állítólagos Habsburg ígéret hátteréhez. In: „Frigy és békesség legyen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára. VIII. Debrecen, 2006, 267–298.; Papp Sándor: Török szövetség – Habsburg kiegyezés. A Bocskai-felkelés történetéhez. Budapest, 2014.
