Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Schmidt Anikó: A ciprusi hadjárat (1570–1573) muszlim indoklása
ígérkeztek, mint Keleten: a hódítók keresztény földre lépve jobb erődítésrendszerrel és korszerűbben felszerelt seregekkel találták szemben magukat. Ciprus esetében a muszlimok számára az ideológiai indoklás nem jelentett nehézséget. Az oszmánok számára az ideológia mellett a ciprióták támogatásának biztosítása is fontos volt a sikeres hadműveletek érdekében. A kívánt együttműködést az őslakosoknak küldött különféle ígéretekkel és fenyegetésekkel igyekeztek elérni. Így 1570. április 24-én Icsel bégjének közvetítésével az alábbi ajánlattal álltak elő: „Amikor Allah akaratából sikerül meghódítani [a szigetet] , azok, akik nem hajlanak az ellenség felé, s nem segítik azt, [és] bizonyossá válik, hogy őszintén Boldogságos Küszöböm irányába fordulnak, a birtokukban lévő tímárjukkal38 , házukkal és más vagyontárgyaikkal mentesek maradnak, semmit nem vesznek el tőlük, nem lesz megengedve, hogy bárki is bántsa és zaklassa őket. Csupán megművelt földjeik után a seriat szerinti tizedet kell megadniuk. Ám, ha nem engedelmeskednek a Magas Udvarnak, [hanem] az ellenséget pénzzel vagy személyesen segítik és támogatják, [akkor] – miután a dicső és nagy Allah kegyelméből a hódítást vég hezvittük – az ellenséget segítő és a hozzájuk pártoló személyek semmiféle oltalomban nem részesülnek, s minden bizonnyal ők maguk megöletnek, gyerekeik és hitveseik rabok lesznek, vagyonuk és javaik zsákmányul esnek és felprédáltatnak.” 39 Az erődemonstrálással vegyes ígérgetés jól beleillik abba a jelenségbe, amelyet Fodor Pál „balkáni szindrómának” nevez: a balkáni térségben ugyanis a törökök terjeszkedése és ezzel párhuzamosan tett ígéreteik gyakran fordították szembe a jobbágyokat uraikkal. A bosnyák király már 1461-ben az alábbiakat írta az oszmán módszerről a pápának: „A törökök nagyon barátságosak a parasztokkal szemben. Az ígé rik, hogy minden paraszt, aki csatlakozik hozzájuk, szabad lesz. A korlátolt paraszti ész nem veszi észre az ámítást, és úgy véli, ez a szabadság örökké fog tartani.” 40 Ugyanezt a stratégiát alkalmazták Magyarországon is: mindaddig, amíg uralmukat meg nem szilárdították, partnerként tekintettek rájuk, ahogy ez Szerémi leírásából is kitűnik: „[...] a szegény parasztok nagyon tódultak a török császárhoz Baranya és Somogy vidékéről s így más parasztok is, mindegyiküknek adott levelet a kezükbe és nagyon buzdította őket a törökök császára, hogy ne meneküljön el egy se, hanem maradjon békében a birtokán. Mondja Szelim Zoltán [Szülejmán] császár a magyar parasztoknak – hogyan kormányoztatnak benneteket a magyar nemesek és mágnások. – Hogy ezt a félpogányok hallották, felajánlották magukat a császárnak és mindegyik elkezdte vádolni urát különféle igazságtalan intézkedések és törvényellenes kormányzásuk miatt.” 41 A ciprusi hadjárat (1570–1573) muszlim indoklása 337 38A szpáhiknak (török hűbéres lovaskatonák) részére kiutalt, 20 ezer akcsét meg nem haladó éves jövedelmet hozó katonai szolgálati birtok. 3912 Numaralı ... 17. s., No. c19. 977. zilkáde 18./1570. április 24. Saját fordításomban. 40Fodor Pál: Az apokaliptikus hagyomány és az „ aranyalma ” legendája. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben. Történelmi Szemle , 1997. 1. sz. 35. 41Szerémi György: Magyarország romlásáról . Budapest, 1961, 275.
