Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Műhely - Schmidt Anikó: A ciprusi hadjárat (1570–1573) muszlim indoklása
SCHMIDT A NIKÓ A CIPRUSI HADJÁRAT (1570–1573) MUSZLIM INDOKLÁSA 1570-ben II. Szelim szultán ultimátumot intézett Velence felé: vagy átadja a törököknek Ciprus szigetét, vagy háború lesz. Ekkor már 30 éve tartott a béke a két állam között, és ez idő alatt a köztársaság erődrendszere elavult, katonai igazgatása szervezetlenné vált.1 Mindezek okán Velence ideális ellenfélnek ígérkezett az osz mánok számára, a fontos stratégiai ponton fekvő sziget megszerzése pedig jelentős hadászati és kereskedelmi előnyökkel kecsegtetett. Ugyanakkor a szultánnak a béke egyoldalú felbontására vallási szempontból is elfogadható magyarázatot kellett kérnie a sejhüliszlámtól.2 * Miután a díván3 a hadjáratra vonatkozó döntést teljes egyetértésben meghozta, Ebusszuúd efendi főmufti a szultán kérésére az alábbi jogi állásfoglalást (fetvá t) adta ki a Velencével való béke felbontásának ügyében: „Ha korábban egy vilájet 4 az iszlám földjéhez tartozott, de utána a porba sújtott hitetlenek rátörnek, és szándékukban áll lerombolni és elpusztítani medreszéiket és mecseteiket, hitetlenséggel és eltévelyedéssel megtölteni szószékeiket és mahfiljeiket5 , valamint mindenféle gonosz tettel elárulni az iszlám vallást, és rút cselekedeteieket szétterjesztik szerte a világban, ha [ezért] az uralkodó, a vallás menedéke őfelsége az iszlám iránti buzgóság követelménye szerint kegyeskedik azon törekedni és fáradozni, hogy az említett területet a porba sújtott hitetlenek kezéből kivegye és az iszlám földjéhez csatolja, akkor van-e akadálya annak, hogy a tiszta seriát6 értelmében hozzáfogjon az ahdnáme fel rúgásához, amelyet akkor adtak az említett hitetlenek kezébe, amikor korábban 329 1 Az 1540. október 2-án létrejött béke az 1537–1540 közötti velencei–török háborút zárta le. 2 Az iszlám sejkje, azaz a vallási szféra legfőbb elöljárója. Rangban a nagyvezír után következett, ő volt a muszlim tudósok, az ulémák feje, akire a 16. század elejétől a jogi és vallási kérdésekben döntőbíróként tekintettek. 3 Itt: a szultán melletti tanácskozó testület, tulajdonképpen államtanács. A 15. századtól kezdődően a szultáni dívánban egyre gyakrabban a nagyvezír elnökölt. 4 A vilájet (ejálet, beglerbégség) az Oszmán Birodalom nagyobb területi egységeinek, tartományainak megnevezése a 16. századtól az első világháború végéig, a birodalom széthullásáig. Polgári és katonai vezetője a beglerbég. 5 A mecsetben a minbárral (szószékkel) szemben elhelyezett emelvény, ahol a müezzin (az imára hívó szöveget éneklő mecseti alkamazott) térdelt. 6 Azaz saría, iszlám vallásjog.
