Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Romsics Ignác: 1938: az utolsó békeév
1935 őszén kezdődött, és 1936 tavaszáig tartott. Az addig független állam Olaszország része lett, és az olasz király felvette az Etiópia császára címet. Ezúttal Nagy-Britannia háborodott föl leginkább, s most őt hagyták cserben a többiek. A Népszövetség elítélő határozatára Olaszország azzal válaszolt, mint korában Japán: kilépett a szervezetből. Németország, amely már 1933-ban hátat fordított a Népszövetségnek, először azzal sértette meg szerződéses kötelezettségeit, hogy 1935-ben bevezette az általános hadkötelezettséget, és erőteljes fegyverkezésbe kezdett. A helyi lakosság népszavazása alapján ugyanebben az évben német fennhatóság alá került a Saar-vidék. 1936-ban Hitler felmondta a nyugati határokat rögzítő locarnói egyezményeket, és a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. Németország még ugyanebben az évben szövetségre lépett Olaszországgal (Berlin–Róma tengely) és Japánnal (antikomintern paktum). 1937-ben az utóbbihoz Olaszország, majd más államok is csatlakoztak. Az antikomintern paktum a nemzetközi kommunista mozgalom, illetve a mögötte álló Szovjetunió ellen irányult. A Szovjetunió ezért az 1930-as évek közepétől a nyugati államok felé közeledett. Franciaországgal és Csehszlovákiával 1935-ben kölcsönös segélynyújtási szerződést is kötött. Nagy-Britannia ugyanakkor inkább Németország megbékítésére (Appeasement ) törekedett. Az 1930-as évek közepén létrejött nemzetközi szerződésekkel ismét megkezdődött a nagyhatalmak tömörülése két szembenálló szövetségi rendszerbe. Felgyorsult a fegyverkezési verseny is. Ennek ütemét Németország diktálta. Az első erőpróbára Spanyolországban került sor, ahol 1936-tól 1939-ig véres polgárháború dúlt. A köztársaságiakat a nyugati hatalmak és különösen a Szovjetunió, a monarchistákat Németország és Olaszország támogatta. A harc a jobboldali erők győzelmével végződött. Vezetőjük, Franco tábornok 1939 márciusában vonult be Madridba. Az 1930-as évek utolsó harmadától Németország egyre nyíltabban törekedett a versasilles-i rend megváltoztatására. A német csapatok Olaszország tudtával 1938. március 12–13-án bevonultak Ausztriába, amely ezzel a Harmadik Birodalom részévé vált (Anschluß). Az osztrákok jelentős része örömmel fogadta Hitler lépés ét, a nyugati hatalmak pedig tudomásul vették Ausztria beolvasztását a Harmadik Birodalomba. A német terjeszkedés következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek nyugati peremterületein, az ún. Szudéta-vidéken több mint 3 millió német élt. Ezek elégedetlenségét kihasználva a német politika sikeresen destabilizálta Csehszlovákiát. Eközben a nyugati hatalmakkal elhitette, hogy a németajkúak által lakott 30 ezer négyzetkilométernyi terület átengedése esetén további követeléseket nem fog támasztani. Bár a Szovjetunió készségét fejezte ki közös katonai ellenlépések megtételére, Románia és különösen Lengyelország érthető okokból hallani sem akart a területüket érintő szovjet csapatmozgásokról – egyébként viszont a Vörös Hadsereg nem juthatott el Csehszlovákiába –, a megbékéltetési politika nyugati képviselői pedig megegyezésre hajlottak. Szeptember 29-én így került sor Nyolcasok a magyar történelemben 30
