Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek - Ekler Péter: Zrednai (Vitéz) János pecsétgyűrűi és címerének illuminált kódexekben található ábrázolásai
Zrednai (Vitéz) János művelt főpap volt. Váradi püspökként (1445–1465), majd esztergomi érsekként (1465–1472) ő maga a tudományok pártolója, rezidenciája pedig külföldi tudósok szakmai műhelye, központja volt. Nagy igényességgel gyűjtötte, olvasta a kódexeket és javítgatta azok hibás olvasatait, és oroszlánrésze volt a pozsonyi egyetem megalapításában (1467). Az előzetes vizsgálatok során feltűnt, hogy a Zrednai János kódexeiben található Zrednai-címerábrázolások differenciáltabb képet mutatnak, mint a pecsétjein látható címer. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Zrednai possessor ságát bizonyító kodi kológiai forrásokat összevetjük az oklevélkiadó Zrednai János tevékenységét tanúsító dokumentumokkal (alapvetően pecsétekkel). Közleményünkben a diplomatikai és a kodikológiai emlékanyagot kívánjuk ismertetni nyolc pecsét, valamint tizenöt illuminált kódexben található címerábrázolás bemutatásával. Az összeállítás alapjául a szakirodalomból ismert Zrednai-pecsétek és a Zrednai-címert viselő kódexek szolgálnak. Az elveszett és csak utalásból ismert pecsétek, kódexek a jelen vizsgálat számára nem tekinthetők érdemi adatnak, mivel a régi tudósítások nem feltétlenül szolgálnak számunkra pontos – például heraldikai – leírásokkal. A közlés 23 tételből – nyolc gyűrűspecsét és tizenöt kódex adataiból – áll, ami összesen 25 címerábrázolást fed, mivel két kódexben nem egy-egy, hanem két-két címer szerepel. A nyolc pecsét Zrednai János püspöki, majd érseki pecsétgyűrűjével készített gyűrűspecsétek négy-négy példányát fedi. Az új gyűrű készíttetésének nyilván az volt az oka, hogy változott Zrednai egyházi méltósága: váradi püspök után esztergomi érsek lett.9 A tételek a leírást, a vonatkozó szakirodalmat, a repro dukciók bibliográfiai adatait (beleérte a világhálón elérhető reprodukciók linkjeit is) tartalmazzák. Függelék A) Pecsétek (püspöki és érseki gyűrűspecsétek) A vizsgálat tárgyát képező pecsétekre vonatkozóan a Collectio Diplomatica Hungarica – A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (MNL OL DL/DF), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára pecsétgyűjteményéhez összeállított levéltári segédlet és a Bándi Zsuzsanna által készített kiállítási kataló gus szolgált alapul. Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek 250 9A tisztségváltásra lásd C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. Győr, 2017 /A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 27./, 24. és 108.
