Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek - Novák Ádám: Középkori Hungaricák és pecsétek Kassa Város Levéltárában (Archivum Secretum)

Pecsétmutató A Titkos Levéltár pecsétanyagára támaszkodva 2014-ben mutattam be IV. László feleségének, Anjou Izabella (Erzsébet) királyné második felségpecsétjének egy ép példányát.28 Írásomban rámutattam, a Corpus Sigillorum Hungariae Mediaevalis c. sorozat29 köteteinek elkészítéséhez – amennyiben szfragisztikai szempontból a tel ­jességre törekszünk – nem lehet csupán az MNL OL Diplomatikai Levéltárát, az elérhető pecsétmásolat-gyűjteményeket használni. Ez az eset egyúttal a középkori magyar pecsétanyag felkutatásának nehézségeit is jól mutatja. Az oklevelek maguk rendkívül jól kereshetőek a DL–DF online adatbázisában, de a DF jó része csak feke­te-fehér fényképmásolatban tekinthető meg online, ami nem teszi lehetővé a pecsé­tek vizsgálatát.30 A helyszíni kutatás előtt a legtöbb esetben még annak megállapítá ­sára sem nyílik lehetőség, hogy a pecsét ép-e vagy sem. Ha az Árpád-házi uralkodói pecsétek tekintetében sem könnyű az összes pecsét felkutatása, a későbbi korszakok esetében ugyanez a feladat még nagyobb nehézséget jelent. Az Árpád-házi királynék és királynők okleveleinek esetében rendelkezünk olyan kiadással, ami pecsétmutató­ként is szolgálhat, hasonlóképpen a későbbi korokra vonatkozó modern oklevéltá­rakhoz.31 Ezek feladata azonban elsősorban nem az adott év pecsétmutatójának elkészítése volt. Meggyőződésem, hogy a szfragisztikai, heraldikai kutatások elősegí­tésének egyik módja az egyes külföldi levéltárak anyagáról készített pecsétmutatók publikálása. Az alábbi lajstromot egy ilyen példának szánom. Az index minden egyértelműen azonosítható pecsétet tartalmaz a Titkos Levéltár anyagából. Akkor is, ha csupán töredékesen maradt fenn, vagy papírfelzet fedi. Kurzívan szedtem azokat a leltári jelzeteket, amelyek különösen jó állapotú lenyomatokat őriznek. A jelzetek után az adott pecsét(ek) évét adtam meg zárójel­ben. Lehetőségeim szerint igyekeztem az egyes pecsétekhez szakirodalmi hivatko­zást adni. Ez alapján megállapítható, hogy az uralkodói pecsétek közül a legtöbb­nek a leírása megtalálható a szakirodalomban. Ugyanez nem mondható el sem a világi, sem az egyházi személyek pecsétjeiről. Bár a nádorok, országbírók, erdélyi vajdák pecsétjei jól dokumentáltak, sem a tárnokmesterek, sem az udvari méltósá-Középkori hungarikák, pecsétek, címerek és oklevelek 234 28Novák Ádám: Izabella (Erzsébet) királyné pecsétjeiről. Turul , 2014. 4. sz. 109–111. 29Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei. Budapest, 2012 /Corpus Sigillorum Hungariae Mediaevalis 1/. Itt rögtön ajánlanám az olvasók figyelmébe a kötetről készült recenziót is. Takács Imre: Az Árpád-házi királyok pecsétjei. Corpus Sigillorum Hungariae Mediaevalis I. (Ism. Kurecskó Mihály). Turul , 2013. 2. sz. 77–79. 30Vannak természetesen üdítő előrelepések. Sopron város levéltárának, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár modern digitalizálása és a DL–DF adatbázisba történő betöltése a közelmúlt­ban megtörtént, bár utóbbi fényképes feldolgozása hagy maga után némi kívánnivalót pecséttani szempontból. A Romániában őrzött oklevelek képeinek hozzáférése is részben megoldódott, és a Monesterium.net portálon keresztül több szlovákiai állag is kutatható. 31Szentpétery Imre – Zsoldos Attila: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 2008 /Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45./

Next

/
Thumbnails
Contents