Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
így „ellenforradalmat” előmozdító bűnöst konstruáltak belőle: az ítélet megállapítása szerint cselekményével „az ellenforradalom szekerét tolta” . Ricsei ezek szerint „ellenforradalmárnak nem tekinthető, hanem politikailag tájékozatlan embernek, akit nagyravágyási hajlamánál fogva az érvényesülés, a parancsolgatás és a vezetői pozícióban-lét [!] vezetett azon kijelentéseivel, amiket a megyei bíróság tényállásként megállapított, s amely kijelentések félreérthetetlenül izgatók és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítását szolgálták.” Mint már korábban szó esett róla, Szilágyi Gyula tanácselnököt, bár a forradalmi bizottmány elnökeként tevékenykedett, nemcsak eljárás alá nem vonták, de nem is váltották le később tanácselnöki pozíciójáról. Tóth Gábor, akit Fazekas Jenő lemondását követően 1957 januárjától párttitkárnak helyeztek a városba, úgy véli, a felsőbb szervek respektálták, hogy Szilágyit mint tanácselnököt elfogadta a helyi lakosság. Tóth állítása szerint ő is erre hivatkozott Szilágyi védelmében a megyei pártvezetés előtt: „...valahogy tudomásul vették, ha nem is könnyen, hogy ebben a helyzetben még használ is a konszolidáció ügyének, ha olyan ember áll a tanács élén, aki ‘56-ban is népszerű volt. Tehát nem mozdították el, és ezt kamatoztatni lehet, fel lehet használni az új politika népszerűsítésére [...]. Nem volt könnyű, nem volt egy szerű, ez nagyon sok gondot okozott nekem, hiszen másutt ugyanezért nem csupán leváltottak, hanem hosszú börtönbüntetésre, 10–12 évre ítéltek embereket.” 49 Szilágyi hivatkozni tudott arra, hogy pártutasításra lépett be a forradalmi bizottmányba, és ott ennek megfelelően az események „helyes irányba terelésén” fáradozott. „Alulírott Szilágyi Gyula V.B. elnök kijelentem, hogy közvetlen az 1956. évi októberi események előtt/alatt/elején felettes pártszervemtől azt a feladatot kaptam, hogy álljak az események élére, és igyekezzem azt a helyes irányba terelni. Ezt meg is valósítottam” – olvasható Szilágyi Gyula két példányban készült nyilatkoza tában, amit Szilágyi Ricsei Balázs ügyében, hozzátartozói kérésére adott ki, de csak jóval Ricsei bírósági ítélete után. Ugyanebben Ricseiről a következőket vallja: „Ricsei Balázs, hajdúnánási általános iskolaigazgató az egész idő alatt támogatott és mindenben a segítségemre törekedett.” 50 A döntő tényezőt Szilágyi pozícióban maradásában megyei kapcsolatai játszották. A Hajdú-Bihar megyei tanácsnál jól ismerték, ugyanis 1955 előtt a megyei tanácselnök személyi titkáraként dolgozott. Tatár Kis Lajos, az akkori megyei tanácselnök, aki a forradalom alatti s az azt közvetlenül követő rövid időszakot leszámítva később is betöltötte ezt a pozíciót, határozottan kiállt Szilágyi mellett.51 A forradalmi bizottmányban a forradalom alatt együttműködő Szilágyi és Ricsei sorsa a megtorlás idején sem volt független egymástól: mivel az utóbbi, a forradalmi bizottmány titkára a büntetőeljárás célpontjává s végül elítéltjévé vált, mondhatni „elvitte a balhét”, az előbbi, a forradalmi szerv elnöke viszont könnyebben megúszta a megtorlást, végül minden különösebb retorzió nélkül. Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 224 49Interjú Tóth Gáborral. Debrecen, 1992. (Készítette: Völgyesi Zoltán). MNL HBML XV. 55. 8. 50A nyilatkozat dátum nélküli, egyik eredeti példánya került Ricsei Balázs birtokába.
