Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
aminek nagyobb volt a büntetési tétele. 3. 1956. október 27-én, a forradalmi bizottmány megválasztásakor, amikor annak tagjaként Ricseit is megválasztották (a vádirat szerint: „az ellenforradalmi bizottmányba”), „beszédet intézett a tömeghez, amelyben hangsúlyozta, hogy ezekre az eseményekre ők már az irodalmi szakkörben régen készültek, csak a pesti fiatalok őt megelőzték.” 4. Az október 28-án tartott beszédében „az ellenforradalmi miskolci rádió hallgatására hívta fel az egybegyűlte ket azzal, hogy az mondja meg az igazságot”, továbbá „kijelentette, hogy le kell rázni az orosz igát”, s felhívást intézett különböző pártok megalakítására. 5. A forradalmi bizottmány tagjaként „egyes szervek belügyeibe beavatkozva utasítást adott” az ÁVH-s múltú állatorvos, Urai Gyula elbocsájtására, „az MDP-tag iskolaigazgatók leváltására”, valamint az MDP párthelységében lévő telefon kikapcsolására. Ricsei letartóztatásában, majd megvádolásában fontos szerepet játszott a hajdúnánási katonai kiegészítő parancsnokság egyik tisztje, Kaposi Sándor főhadnagy, aki már az első, 1957. február 8-án, a hajdúnánási rendőrkapitányságon felvett vallomásában azt a gyanút fogalmazta meg, hogy Ricsei részt vett az október 26-i hajdúnánási megmozdulásokban. Az a képtelen vád is Kapositól ered, hogy Ricsei október 26-án a tüntető tömeget a zsidók ellen irányította. Kaposi, aki október 26-án éjjel együtt járta végig a várost Ricseivel, vallomásaiban (úgy a rendőrségi, mint később a bírósági vallomásában) azt mondta, hogy mivel Ricsei tudta hova, melyik házhoz menjenek, ő ebből arra következtet, miszerint korábban ő vezette ide a tömeget is. Kaposiról tudni kell, hogy a hajdúnánási kiegészítő parancsnokság párttitkára volt, s november 4. után a parancsnok Jenei Imre századossal együtt csatlakozott a szerveződő karhatalomhoz.41 Ezek a tisztek, akik egyébként nem helyi származásúak voltak, az 1956-os forradalom idején látványos gesztussal csatlakoztak a városban megalakult forradalmi bizottmányhoz: leszedték csillagjaikat és vállapjukat, s letették fegyverüket, majd a forradalom leverését követően közreműködtek nemcsak a rendfenntartásban, de a lakosság megfélemlítésében és a kezdődő megtorlásban is.42 Ricsei Balázs és három társa perét hivatalból a megyei bíróság folytatta le, s a vádhatóság szerepét átvette a megyei ügyészség, amely 1957. augusztus 7-én kelt 1957. Bül. 317. számú indítványával fenntartotta a járási ügyészség által kiadott vádiratot. Összesen négy tárgyalási napot tartottak 1957. szeptember 26–27-én, valamint október 24–25-én.43 Bár Ricseivel szemben az eljárás magában hordozta azt a lehetőséget, hogy benne, a Bocskai Kört szervező és a forradalmi bizottmányban is szerepet játszó tanárban találják meg a helyi „ellenforradalom” szellemi előkészítőjét, illetve irányítóját, a bírósági eljárás során kiderült, hogy nem mutatható Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 220 41Az újonnan kinevezett városi pártitkár, Tóth Gábor által aláírt lista: „Hajdúnánáson fegyveresen részt vettek a rend helyreállításában”. 1958. szeptember 7. HBML pártarchívuma. Honvédségi iratok. 11. fond. 2. fcs. 16. ö. e. 42Vö. Völgyesi: Kisvárosi történet... 144–160., 170–174. 43„Ricsei Balázs és társai” periratai. MNL HBML XXV. 21.b. B 844/1957.
