Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
értékelése az 1956-os eseményekről. December elejétől már az ellenforradalmi jelleget hangsúlyozták, s ez az átértelmezés együtt járt a még létező forradalmi szervezetek felszámolására irányuló erőteljes törekvéssel.33 December 4-én kormány határozatot hoztak a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervezetek megszüntetéséről.34 Szilágyi személyes közlése szerint Szabó István altábor nagy, a megyébe kirendelt kormánymegbízott kemény fellépése nyomán szüntette be tevékenységét a forradalmi bizottmány Hajdúnánáson.35 Az ellenforradalom előkészítője vagy „szekértolója”? (Ricsei elleni vádak és az ítélet) Az MSZMP városi szervezete 1956. december 24-én tartotta meg első elnökségi ülését. Az októberi eseményekről címmel áttekintették és értékelték az október 23 – november 4. közötti időszak helyi történéseit. Szegedi László tanácsi alkalmazott, az ideiglenes intéző bizottság tagja tartotta a beszámolót. Szegedi azon 12 tanácsi dolgozó közé tartozott, akiket a forradalmi bizottmány felfüggesztett az állásából. Már november 4. előtt részt vett az MSZMP hajdúnánási szervezetének megalapításában, majd a november 4-ei fordulat után visszavették a tanácshoz. Beszá -molójában egyértelműen negatív értékelést kapott Ricsei Balázs, aki az előadó szerint már a Bocskai Kör vitáin „egy pártellenes hangot pendített meg”. 36 De Szilá -gyinak és a forradalom alatt a nemzetőrséggel együttműködő városi rendőrkapitánynak, Garda Imrének is jutott a kritikából, amiért a forradalmi bizottmány megalakulása után a pártbizottsággal megszakították kapcsolatukat. és úgymond „engedtek a tömeghangulatnak”. Ricsei Balázs az 1956-ot követő megtorlás egyik kiszemelt áldozata lett, mivel a megtorlás során egyesek benne vélték megtalálni a helyi forradalom előkészítőjét és főszereplőjét. Az iskolaigazgató forradalom alatti tevékenységében még nem látott kivetni valót az 1956 decemberében ellenőrzésre kiküldött budapesti karhatalmista tiszt, aki megköszönte neki, hogy mentette a város zsidó lakosságát, s részt vett a rend helyreállításában. Azonban nem sokkal később, amikor Ricsei elutazott Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat 218 33Lásd az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 2–3-i és december 5-i ülésének, valamint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. december 5-i ülésének jegyzőkönyvét. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. Szerk. Balogh Sándor. I. kötet. 1956. november 11 – 1957. január 14. Szerk. és a jegyzeteket készítette Némethné Vágyi Karola – Sipos Levente. Budapest, 1993, 139–247. A párt testületi állásfoglalása megjelent: Népszabadság, 1956. december 8. 34Népszabadság, 1956. december 5. 35Interjú Szilágyi Gyulával (1992). 36Az októberi eseményekről. Szegedi László beszámolója. (Kézirat.) Elnökségi ülés, 1956. december 24. A Hajdú-Bihar Megye területén működött forradalmi szervek iratainak gyűjteménye. MNL HBML XXV. 92. 3. d.
