Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Levéltári kutatások – módszertan és gyakorlat - Völgyesi Zoltán: Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben
zetőrség feladata a rendfenntartás, nem az ítélkezés, ez majd a törvényé lesz, és aki a társadalom, a nép ellen vétett, azt majd a törvény előtt felelősségre vonják.” 29 A zsidóellenes megmozdulások résztvevői ellen azért sem törekedtek helyben fellépni, mert tartottak a zavargások kiújulásától, illetve a népszerűségvesztéstől. Szilágyi, a bizottmány elnöke inkább azt tanácsolta a magukat veszélyben érző zsidóknak, hogy egy időre hagyják el a várost. A helyi forradalmi szerv felhívására sorra alakultak meg október végén a munkástanácsok a város üzemeiben, intézményeiben. A gimnáziumban október 31-én jött létre munkástanács. A gyűlésen Ricsei Balázs képviselte a forradalmi bizottmányt. Egy háromfős testületet választottak, amelybe bekerült Tasi Miklós is, aki az elsők között csatlakozott a Ricsei szervezte irodalmi körhöz.30 A gimnázium mun kástanácsának ülésén felmerült az alig egy hete, a gimnázium jubileumi ünnepségén kitüntetett Tóth Lajos igazgató leváltása, azonban a többség ezt végül elvetette. A Pedagógus Munkástanács szintén foglalkozott az iskolaigazgatók ügyével. Határozatot hoztak a vezetők múltjának felülvizsgálatáról, s ennek érdekében kérdőívet töltettek ki velük, a pártban és a szakszervezetben végzett tevékenységüket és korábbi kitüntetésüket firtatva. Érdekes, hogy Ricsei Balázsnak mint „kommunista igazgatónak” a leváltása is szóba került a Pedagógus Munkástanácsban.31 Ricsei a vizsgálatot tudomásul vette, de ettől függetlenül tovább folytatta tevékenységét a forradalmi bizottmányban, ahol titkárként szervező feladatokat is ellátott. A bizottmány kezdetben elhatárolt ügykörök nélkül működött, az egyes kérdésekben közösen döntöttek, s a közösen hozott határozatok bármely két tag aláírásával érvényesek voltak. Csak november első napjaiban kezdtek szétválasztani egyes funkciókat.32 A forradalmi bizottmány az MDP pártiroda telefonját kikapcsoltatta a háló zatból, a pártiratokat elzáratta a páncélszekrénybe, s a nemzetőrség segítségével begyűjtötte a fegyverviselési engedéllyel rendelkező pártfunkcionáriusok fegyverét. Párját ritkító eset, hogy a forradalom napjaiban a forradalmi bizottmány elnökévé megválasztott korábbi tanácselnököt, Szilágyi Gyulát a forradalom leverését követően nem váltották le tanácselnöki pozíciójáról, hanem tovább folytathatta városvezetői ténykedését. November 4. után néhány alkalommal még meghívta a bizottmány tagjait is a tanács a VB üléseire. 1956. november 22-én tartották az utolsó ilyen ülést, Ricsei is jelen volt, ám a következő, decemberi 6-i VB-ülésre már nem kaptak meghívót a forradalmi bizottsági tagok. A változás hátterében az állt, hogy közben megváltozott az MSZMP ideiglenes központi vezető testületeinek Az ellenforradalom tudatlan szekértolója? A bűnös konstruálása egy 1956 utáni politikai perben 217 29Interjú Hódos Antallal. Hajdúnánás, 1992–1993. (Készítette: Völgyesi Zoltán). MNL HBML XV. 55. 3. 30Interjú Tasi Miklóssal (1992). A gimnázium munkástanács-választásának jegyzőkönyvét Tasi Miklóstól kaptam másolatban, egy példánya az ő birtokába került. A dokumentumot közli Völgyesi Zoltán: Helyi forradalom. Hajdúnánás, 1956-ban. Hajdúnánás, 1993 /Nánási füzetek 12./ 43. 31Interjú Ricsei Balázzsal (1992). 32Uo.
