Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából
A szervezet megalakításában a teljes demokráciának kell érvényesülnie, és munkáját az elfogadandó alkotmány kell, hogy irányítsa majd. Úgy érzem, hogy a csatolt alkotmánytervezet megfelel mindazoknak az eszméknek, amelyekért együtt harcoltunk otthon, és jó eszköze lehet majd annak, hogy azt a nemzeti egységet, amit hazánkban fenntartottunk, a szabad világban is létrehozzuk. Kedves Bajtársaim! Ha azokhoz az eszmékhez hívek akarunk maradni, amelyekért otthon oly egységesen harcoltunk, akkor nekünk, akik a harcban tényleg részt vettünk, kötelességünk, hogy itt kint is szolgáljuk a magyarság egységét, hogy a külföldre szorult magyarság erejét minél teljesebben összefogva, hazánk felszabadításáért folytatott küzdelmünkben felhasználhassuk azt. Minden erővel működjetek közre, hogy egy erős és egységes szervezet jöjjön létre, mely a magyar szabadságharcosokat méltóképpen képviseli külföldön. Válaszotokat várva bajtársi szeretettel köszöntlek Titeket Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség Főparancsnoka27 Politikatörténeti Intézet Levéltára, 290. f. 1956-os Gyűjtemény, 91. ő. e. – 1957. – Másolat. 3. Kővágó József levele Kéthly Annához28 Wilmington, 1957. április 6. Magyarságkép a 20. században 188 27Király Béla (1912–2009): honvédtábornok, történész. 1942–1944 között a Honvédelmi Minisztériumban (HM) alosztályvezető, vezérkari tiszt, 1946–1947-ben az I. hadosztály vezérkari főnöke, 1950–1951-ben vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alapító parancsnoka. 1951-ben halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban szabadult, a Nemzetőrség főparancsnoka, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke. Az Egyesült Államokban telepedett le, 1957–1966 között a Magyar Forradalmi Tanács, illetve a Szabad Magyar Nemzeti Képviselet alelnöke. 1958–1966-ban a Magyar Bizottság tagja, a Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke. 28Kéthly Anna (1889–1976): szociáldemokrata politikus. 1919-től a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője. 1949-ben a koncepciós perek során letartóztatták. 1956. november 3–4. között a Nagy Imre-kormány államminisztere. Az emigrációt választva Belgiumban telepedett le, majd a Londonban 1957–1964 között kiadott Népszava című lapot szerkesztette. Kővágónak a Kéthly Annával folytatott levelezéséből kirajzolódik az egységes magyar emigráns politikai szervezet létrehozásáért végzett fáradozása. Az emigráns egység kérdéséről bővebben: Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945–1985. I–II. kötet. Budapest, 1989.
