Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Magyarságkép a 20. században - Kiss András: Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából
elég. Ma nem elég.”21 A Nagy Kázmér levelében leírtak feltehetően kijózanítóan hatottak Kővágóra, és rávilágítanak a magyarkérdést övező, az emigránsokban mély gyökeret verő szkepticizmus jelenlétére. Különös módon a honvágy kérdése Kővágó levelezésében kevés alkalommal jelenik meg, annak ellenére, hogy az valós problémaként volt jelen a világban szétszóródott magyarok között. Nem véletlen, hogy az 1970-es években – a magyar– ame rikai viszony normalizálódásával egyidejűleg – az amerikai magyar újságokban a légitársaságok honvágyra apelláló hirdetéseivel találkozhatunk.22 Ezek első sorban a Meggyógyítjuk a honvágyát , a Mi hazavisszük Önt vagy a Hozassa ki roko nait ingajáratunkkal! jól hangzó reklámszövegeivel próbáltak hatni az emigránsok utazási kedvére, és nem utolsósorban kihasználni a honvágyuk miatt fellépő űrt. Az emigráns újságok mindezen túl számos olyan hirdetést is közöltek, melyek hazai termékeket (például téliszalámi, stb.) vásárlására ösztönöztek.23 Mindez sok esetben kimondatlanul is hozzájárult az óhazához való kapcsolatok újragondolásához. Mindent összevetve, a hagyatékból kitűnik, hogy Kővágóban korántsem formálódott ki pozitív kép az óhaza és az emigráció jövőjét illetően. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy 1962. december 20-án a magyarkérdés lekerült az ENSZ napirendjéről. Mindazonáltal Kővágó az 1970-es években is papírra vetett filozófiai kérdéseket feszegető és az emigráns érzelmi felvillanásait tükröző írásokat. Az összegzésekre és 1956 emlékének ápolására kiváló alkalmat nyújtottak a kerek évfordulók (is).24 A Magyarországról érkező kedvező gazdasági-statisztikai hírek, a nemzetközi politikai életben bekövetkezett változások, köztük a détente , vagyis a hidegháborút megszelídítő enyhülés folyamata sokakban okafogyottá tette az aggodalmat az óhaza fejlődését és jövőjét illetően. Azon emigránsok, akik viszont hallani sem akartak a kádári Magyarországgal való bármiféle együttműködésről, továbbra is sötét jövőt vizionáltak nemcsak saját maguknak, hanem az országnak és a magyarságnak is. Magyarság- és jövőkép. Dokumentumok Kővágó József hagyatékából 185 21OSZK Kézirattára, 416. f. sz. n. – 1961. (7. doboz). Nagy Kázmér levele Kővágó Józsefhez, 1961. szeptember 18. 221973-ban aláírták a magyar–amerikai vagyonjogi megállapodást, 1978-ban Magyarország meg kapta a legnagyobb kedvezmény elvét, az év elején pedig az Egyesült Államok visszaadta Magyarországnak a koronázási ékszereket. A magyar–amerikai kapcsolatok legfontosabb dokumentumait gyűjtötte össze Borhi László: Magyar–amerikai kapcsolatok. Források. Budapest, 2009. A két ország viszonyának átfogó elemzését lásd Uő: Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest, 2015. 23Amerikai Magyar Népszava, 1974. szeptember 27. 3–4. 24A tízedik évforduló franciaországi visszhangjához lásd Kiss András: A tizedik évforduló. Megemlékezések Franciaországban az 1956-os forradalomról. In: Kecskés D. Gusztáv (szerk.): Magyar–francia kapcsolatok, 1945–1990. Források. Budapest, 2013, 387–389.
