Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Nyolcasok a magyar történelemben - Hatos Pál: Az őszirózsás forradalom mostoha köztársasága
történeti határait. Arra, hogy a független Magyarország küszöbéről a történelmi Magyarország sírgödrébe lehet csak lépni, csak azután gondolt bárki is a ’48-asok közül, amikor már nem volt visszaút.5 Éppígy csalódott a „keleti orientációban,” sem Lenin, sem az orosz bolsevizmus nem sietett Magyarországot megmenteni „imperialista” szomszédai kapzsi étvágyától, még ha a Tanácsköztársaság 1919. május–júniusi északi hadjárata, – ahol a világforradalom zászlaját nacionalista magyar katonatisztek hordozták a terület-visszaszerzés reményében, – rövid néhány hétre újra valósággá tette a magyar–lengyel közös határt. A proletárdiktatúra ámokfutását sem nemzeti regeneráció állította meg, hanem román szuronyok, s a bevezetőben idézett Ritoók Emma a rosszul lovagoló, szedett-vedett öltözékű román tiszteket a büszke magyar fővárosban látva, a szégyent érezte: „Ó bol dog nemzetek, akiknek a fővárosába egy Napóleon vonult be.”6 De hogy is kezdő dött ez az ősztől őszig tartó forradalom és csalódás? * 1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás.7 A hideg esőben együtt várakozott a jól öltözött belvárosi kereskedő a lábadozó munkásköltővel, „mert jó volt a tömegben együtt lenni”.8 A Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat csaknem egy kilométernyi hosszúságban hatalmas, örvénylő, éljenző tömeg zárta el. A tömeg a magyar himnuszt és a Kossuth-nótát, illetve ez utóbbinak Károlyira átírt változatát énekelte. A 14 éves Arthur Koestler, aki apja irodája elől figyelte az eseményeket, ujjongva érezte magát magyar hazafinak.9 A forradalmak évszázados koreográfiájának megfelelő en a börtönökből kiszabadították a foglyokat. Politikaiakat, mint a galileistákat, köztük Tisza István sikertelen merénylőjét, Lékai Jánost, de köztörvényes bűnözőket is. Budapesten 233 elítéltet engedtek szabadon az első nap tanácstalan zavarában, a köztörvényeseket alig lehetett később összefogdosni.10 Lékait, mint Táncsics Mihályt egykoron, vállán hozta ki a Markó utcai börtönéből a nép, s ő rövid szónoklatban arról beszélt, hogy miért kellett Tisza István ellen, „a háború fölidézőjének bűnöse” ellen merényletet elkövetni és miért áll fönn még most is ennek a szükségessége. Az erőszakra nem kellett különösen buzdítani, mindenfelé katonák és matrózok száguldoztak elrekvirált autókon, s ahogy Bécsben és Zágrábban az előző napokban, a katonák letépték sapkáikról az uralkodó monogramját tartal-Nyolcasok a magyar történelemben 14 5 Apáthy István: Erdély az összeomlás után. Új Magyar Szemle , 1920. 2–3. sz. 149. 6 Ritoók: i. m. II., 96. 7 Nádas Sándor: Pesti kövezet. Pesti Napló, 1918. november 3., 8. 8 Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, Digitális Irodalmi Akadémia, 2010, II. kötet, 429. 9 Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe. Budapest, 1996, 67. 10Schönwald Pál: A magyarországi 1918–1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtör téneti kérdései. Budapest, 1969, 37.
