Levéltári Közlemények, 89. (2018)

Követi jelentések, hangulatjelentések - Wencz Balázs: Komárom megyei hangulatjelentések az új gazdasági mechanizmus első hónapjairól

Int. sz.: PTO/11/276 Készült: 60 példányban! [...] Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének I. félévi tapasztalatai azt igazolják, hogy a gazdálkodás tervszerűbbé és következetesebbé vált. A vállalatok igyekszenek – az érdekeltség megnövekedése folytán – minél hathatósabban kihasználni a rendelkezésre álló termelési eszközöket. Több vállalat profiltisztítást hajtott végre a termelékenység növelése céljából. Értékesítési problémákkal egy vállalat sem küzd. Az általuk gyártott termékre a kereskedelem igényt tart. A kormány által meghatározott közgazdasági emelők arra ösztönzik a vállalatokat, hogy sokkal körültekintőbben gazdálkodjanak és eszközöljenek beruházásokat. Bár meg kell jegyezni, hogy a Bank hitelhiánya több ésszerű és fontos beruházás megvalósítását késlelteti. [...] Továbbra is kifogásolják a vállalatok a magas felárak felszámolását s a társított értékesítést, amely az indokoltnál nagyobb készletezésre készteti a vállalatokat. Pl. a DUVGÉP Vállalat a fehérvári TÜZÉP telepen csak abban az esetben kap 18 ø-ű gömbvasat, ha 20 000 m esőcsatornát is megvásárol. Az ilyen társított értékesítés semmi esetre sem javítja a vállalatok helyes gazdálkodását. Több vállalat kifogás tárgyává tette az átlagbér-gazdálkodás jelenlegi formáját. Ugyanis a gyakorlat azt eredményezi, hogy a vállalatok átlagbér betakarítása céljából megnövelik „a kapun belüli munkanélkülieket” fiatalkorúak alkalmazásával, s közben állandó munkaerőhiánnyal küzdenek. A párt és a kormány az 1968. évi gazdasági feladatok kidolgozásánál figyelembe vette a dolgozók jövedelmének fokozott növelését is. Ezen belül a bérek kidolgozását az alapján határozta meg, hogy a vállalatok milyen eredményesen tudják a náluk lévő termelési eszközöket hasznosítani. Ez alapján a kormány úgy döntött, hogy a vállalatok nyereségének terhére 4% maximumig lehet bérfejlesztést eszközölni, és nem korlátozta az egyéb juttatások mértékét. Már a kollektív szerződések kidolgozásánál is az volt a tapasztalatuk, hogy a vállalatok ezen lehetőséget csak kismértékben, vagy egyáltalán nem használják ki. Az átlagos bérfejlesztési előirányzat, ami a kollektív szerződésben nyert rögzítést, 1–2%-ra tehető. A vállalatok óvatosságból nem irányoztak elő nagyobb bérfejlesztést. A Szénbányák Vállalatának 1968. évi átlagbére a NIM által 31 130 Ft/főben van meghatározva. Bérfejlesztést a bázis átlagbéren belül hajtottak végre, mivel az elmúlt évben a létszám-megtakarítás következményeként kialakult magasabb bázisátlagbér ezt lehetővé tette. Az 1968. első 5 hónapot figyelembe véve, a múlt évhez viszonyítva a dolgozók jövedelme 3%-kal növekedett. [...] Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követte a vállalat nevezeti felépítésének átszervezése, módosítása, az új feladatokhoz való igazítása. A város adottságá-Követi jelentések, hangulatjelentések

126