Levéltári Közlemények, 89. (2018)
Követi jelentések, hangulatjelentések - Wencz Balázs: Komárom megyei hangulatjelentések az új gazdasági mechanizmus első hónapjairól
emellett a külgazdasági kapcsolatok állami monopóliuma sem változott. Az ár- és bérrendszerrel szemben egyszerre több, egymásnak gyakran ellentmondó elvárást is támasztottak. A bérek szabályozásának egyrészt teljesítményre kellett ösztönöznie, ugyanakkor meg kellett gátolnia a túlzottnak tartott jövedelemkülönbségek kialakulását. Az átalakított ármechanizmusnak lehetőleg tükröznie kellett a ráfordításokat, de mindezt a fogyasztói árak stabilitásának garantálásával.5 Az 1968-at követő években a szakmunkások mintegy egynegyeddel kerestek többet, mint a betanított munkások, s egyharmaddal többet a segédmunkásoknál. A műszakiak több mint másfélszeresét keresték a munkások átlagkeresetének, a vállalatok felső szintű vezetői pedig három-három és félszer kaptak többet beosztottaiknál. Mindent egybevetve, az 1968 utáni magyar gazdaságot egy olyan társadalmi – állami és szövetkezeti – tulajdonra épülő gazdaságnak tekinthetjük, mely a központi tervezés és a piaci automatizmus elemeit is egyesítette magában, s bár a piacgazdaság hatékonyságát nem érte el, mégis az addigi és a szomszédos szocialista országokban továbbra is uralkodó tervutasításos rendszert jelentősen felülmúlta.6 Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos megyei előkészületeket az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága az 1967. május 26-án, Tatabányán megtartott pártbizottsági ülésén foglalta össze. A jegyzőkönyv mellékletét képező jelentés szerint „megyénk gazdasági, műszaki vezetői, párt- és társadalmi szerveze tei úgy az ipar, mint a mezőgazdaság területén szervezetten és felelősségteljesen készülnek az új irányítási rendszer bevezetésére és következetes megvalósítására.”7 Elégedetten konstatálták azt is, hogy már 1967-ben jelentősen csökkent a kötelezően előírt mutatók száma, ami jóval szabadabb gazdálkodást tett lehetővé. Ráadásul számos vállalat piackutató tevékenységet is végzett, melynek célja az igények jobb megismerése és az azokhoz történő alkalmazkodás volt.8 Az előkészítő munkával9 összefüggő egyik legfontosabb feladat a tömegszervezeti vezetők és a párttitkárok ún. „mechanizmus tanfolyamokra” való beiskolázása volt, ahol a 660 fő részletes tájékoztatást kapott a legfontosabb teendőkről.10 A pártfunkcionáriu sok a felkészülési munka pozitívumai mellett megemlítették azt is, hogy „a megye területén elsősorban a gyáregységek [!] és telephelyeknél tapasztalni bizonyos elkese redést, mely a tisztánlátás hiányából fakad. Egyes országos nagyvállalatoknál és trösztöknél tapasztalható olyan jelenség, hogy a gyáregységek, vagy telephelyek önál-Követi jelentések, hangulatjelentések 116 5 Tomka: i. m. 123. 6 Romsics: i. m. 441–442. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL KEML), Az MSZMP-Archívumban őrzött iratok (a továbbiakban: XXXV), 1. fond, II. csoport, 54. ő. e., 42. 8 Uo. 9 Az előkészületek megyei szinten a szénbányászati, a gép- és műszeripari, az építőanyagipari, a vegyipari, a könnyűipari, a közlekedési és a kereskedelmi szektorokat érintették. 10MNL KEML XXXV. 1. II. cs. 54. ő. e. 41.
