Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Nagy Levente: Román kálvinista-pravoszláv hitviták a 17. századi katekizmusok tükrében
a zászlót, sem a fegyvert nem önmagáért tiszteljük, úgy a mi hitünk sem a kereszt fájában, hanem az azon szenvedő Krisztusban van.”11 Sajnos ezen a ponton véget ér az irat a következő érdekfeszítő mondattal: „Ha pedig nektek, ti román keresztények, azt mondanák a lutheránusok, hogy ilyen alapon minden fát tisztelnetek kellene, hisz egy fából faragott kereszten halt meg Krisztus, akkor ti mondjátok azt...”.12 Csak sajnálhatjuk, hogy ebből a fontos iratból mindössze ennyi maradt fenn. A román szerző által képviselt szinekdoché alapú jelelmélet természetesen szoros kapcsolatban áll a szentképek tiszteletéről folytatott vitával. A képrombolással foglalkozó második nikeai zsinat (787) mondta ki azt, hogy a keresztet a rajta szenvedő Krisztus miatt imádás (latreia ) illeti meg. A Spunerea legiei -vel egyidőben, szintén Moldvában keletkezett a másik román nyelvű kálvinistaellenes vitairat is. Varlaam (1581/1585–1657) moldvai érsek Jászvásárott 1645-ben kiadott, Carte care se cheamă răspunsul împotriva catihismu sului calvinesc („A kálvinista katekizmus ellen írt válaszadó könyv”) című művéről van szó. Varlaam a tanult havasalföldi bojár, Udriște Năsturel (1596–1659) târgoviștei könyvtárában bukkant rá az Erdélyben megjelent román kálvinista káté egyik példányára (Carte ce se chiamă catehizmus , Preszáka, 1642). Belelapozott és azt látta, „tele van halálos lelki méreggel ”, 13 ezért elhatározta, hogy zsinatot hív össze a moldvai és havasalföldi főpapok részvételével. Varlaam művében bőségesen idézett a kálvinista káté szövegéből, így az nagyrészt Varlaam műve alapján rekonstruálható, annak ellenére, hogy a preszákai nyomtatványból eddig nem került elő példány. 1656-ban Gyulafehérvárott Varlaam vitairatára viszontválasz jelent meg Scutul catichizmușului cu răpuns din Scriptura Sfântă împotriva răspunsului a două țări, fără Scriptara Sfântă, magyarul: A katekizmus pajzsa, avagy a Szent Írás alap ján való választétel a két ország által a Szent Írás mellőzésével kibocsájtott válaszra. Ebben az 1642. évi káté szövegét teljes terjedelemben újraközölték. Varlaam vitairatában a preszákai káté hosszú címét is közölte, amelyből fontos adatokat tudunk meg a kiadás körülményeire vonatkozóan: a káté I. Rákóczi György parancsára jelent meg. A kiadás költségeit Csulai György, a fejedelem udvari papja fedezte aki egyben a kiadási munkálatokat is felügyelte. A fordító a Karánsebes melletti Székből való György pópa volt, aki Gyulafehérvárott fordította le a szöveget román nyelvre, amelyet Preszáka faluban Dobre mester nyomtatott ki.14 Az 1642. évi román káté forrása jól azonosítható. Már Tamás Lajos megállapította, hogy a közvetlen forrás a Catechismus Religionis Christianae 1639. évi gyula Román kálvinista–pravoszláv hitviták a 17. századi katekizmusok tükrében 67 11Uo. fol. 63v–64r. 12Uo. fol. 65v. 13Varlaam szövegét a kritikai kiadás alapján idézem. Varlaam: Opere. Răspunsul împotriva catihis musului calvinesc. Ed. de Mirela Teodorescu. București, 1984, 186. Lásd még Hunfalvy Pál: Az oláh káté. Századok , 1886. 6. sz. 459–489. 14Dobre mesterről lásd V. Ecsedy Judit: Dobre mester erdélyi nyomdája. Magyar Könyvszemle , 1993. 2. sz. 146–166.
