Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Tuza Csilla: Vallási ellentétek a magyar céhes életben a 18. században
életükben, karitatív tevékenységükben, szokásaikban az új valláshoz.7 A céhek közösségi vallási életéről, a reformációnak a céhek belső életére gyakorolt hatásáról szinte semmit sem tudunk, ebben a korszakban ez a téma a forrásadottságok miatt nehezen kutatható.8 Mivel a 17. század végén, a 18. század elején tömegesen meg alakuló, vagy korábbi céhlevelüket modernizáló, illetve megerősítő céhek privilégiumleveleiben a középkori formulákhoz és artikulusokhoz képest túl nagy eltérést nem találunk, valószínűsíthető, hogy a céhek ebben a korszakban is változatlan formában és tartalommal folytatták vallási-karitatív tevékenységüket.9 A 18. század békés évtizedei és irányított, állami gazdaságpolitikája a céhes élet fellendülését vonta maga után. A szaporodó céheken belül, illetve közöttük megindult a konkurenciaharc a piacokért, a nyersanyagért, az új technológiáért, és nem utolsósorban a munkaerőért.10 Az érdekellentét kiéleződésének egyik formája volt a vallási síkon folytatott harc az egyes céheken belül a protestáns és katolikus céhtagok, valamint a tisztán protestáns és katolikus céhek között. Az 1715. évi országgyűlésen hozott 30. és 31. tc. kivette a vallásügy kérdését az országgyűlés hatásköréből, és azt az uralkodó kezébe tette le.11 A katolikus és pro testáns ellentétek és panaszok rendezése céljából felállították az ún. Mixta religio Vallási ellentétek a magyar céhes életben a 18. században 51 7 Erre igen szép példa a debreceni szappanos céh számára 1587-ben írt és másolatban fennmaradt vitairat, mely útmutatóul szolgál a katolikus körmeneteket illetően, és amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára jelentett meg online formában: http://reforma cio.mnl.gov.hu/a_debreceni_szappanos_ceh_reszere_1587_ben_irt_vitairat_a_bucsujarasok_es _processziok_elleneben A szöveget átírta és jegyzetekkel ellátta Szendiné dr. Orvos Erzsébet. (Utolsó letöltés ideje: 2017. október 3.) 8 Gerendás Ernő tanulmányában megemlíti: már a 16. századtól törekvés mutatkozott arra, hogy a katolikus céhtagok kizárják a protestánsokat, de részletesebb vizsgálatot erre vonatkozóan nem végzett, állításait egyetlen példával támasztja alá. Gerendás Ernő: A céhek és a vallásos élet. Regnum, 1942–1943, 371–398. Gerendás tanulmánya óta ebben a témában nem jelent meg új fel dolgozás. 9 A 17–18. század fordulójának céhesedésére lásd Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon (1686–1848). Századok, 1963. 5. sz. 951– 981.Uő: Mezővárosi és falusi céhek a Dunántúlon és az Alföldön 1686–1848 . Budapest, 1967. Kiadott kora újkori céhlevelekre (sokszor középkori céhlevélre tett utalással és/vagy megerősítéssel) lásd Tuza Csilla – Vissi Zsuzsanna: Az Mester Emberek jó rendtartása 1525–1682. 1. kötet. Budapest, 2000; Vissi Zsuzsanna: Az Mester Emberek jó rendtartása 1683–1719. 2. kötet. Budapest, 2003; Tuza Csilla: Az Mester Emberek jó rendtartása 1722–1738 . 3. kötet Budapest, 2005. 10A 18. század első felének céhes konkurenciaharcairól az 1761-es céhrendezésig lásd Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodása idején. Levéltári Közlemények, 2012. 1–2. sz. 131–174.; Uő: Állami céhszabályozás, céhpolitika III. Károly és Mária Terézia ural kodása alatt. Budapest, 2018. 11Ez később is így marad, az 1723-ban felállított Magyar Királyi Helytartótanácsnak sem volt arra jogköre, hogy vallásügyi rendeleteket hozzon, csupán végrehajtó szerepet töltött be például az egyházigazgatás felülvizsgálatában, ellenőrzésében, az uralkodó vallásügyi rendeleteinek betartatásában, stb. Erre vonatkozóan lásd Ember Győző: A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása. Regnum , 1942–1943. 229–252.
