Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Irodalom - Az anyagi világ, amely körülvesz minket (Lőrinc László: Életmódtörténet. Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig) Szöts Zoltán Oszkár
első, ős- és ókorral foglalkozó kötet 1997-ben, a második, középkorral foglalkozó 1999-ben jelent meg.4 A harmadik kötet 1500-tól napjainkig dolgozza fel az anyagi kultúra történetét. Elsősorban azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek összefüggnek a népesedéssel. Az emberéletről és a mentalitásról remélhetőleg külön kötetek szólnak majd. A könyv öt fejezetre oszlik. Az első kettő (Népesedés és élelmezés ; Egészségügy és higiénia) az emberrel mint biológiai lénnyel foglalkozik, a második három inkább technikaközpontú. A harmadik fejezetben a történeti ökológiáé a főszerep, a negyedik és ötödik az ember és a technika viszonyát vizsgálja. A könyv nem választja el a múltat a jelentől, és a tankönyvi gyakorlattal szemben az egyetemes történetet sem a magyartól. Az első fejezet hét részre oszlik. A szerző először az elmúlt ötszáz év demográfiai változásait vizsgálja. Ezután rátér az élelmezés kérdésére, külön véve a kora újkort és a 19–20. századot. Bemutatja a 19–20. század konyháját, külön részt szentelve a mai magyar konyha kialakulásának, majd a fejezet zárásaként a forrásoknak. A második fejezetben az egészségügy és a higiénia kapja a főszerepet. A szerző bemutatja az újkori betegségeket és járványokat, az orvosi szakma kialakulását és fejlődését, a közegészségügy megjelenését és intézkedéseinek hatását, az orvoslás újításait, majd a személyi higiénia fejlődését. A harmadik, történeti ökológiával foglalkozó fejezet az Ember és környezete címet kapta. A szerző külön foglalkozik az ember és a természet kora újkori viszonyával, majd az ipari forradalmak korával. Utóbbit egészen napjainkig vezeti, rámutatva a környezetszennyezés aktuális problémáira. Kitér a magyar táj változásaira és a 20. századi globális környezetvédelem kérdéseire is. A negyedik fejezet az Ember és technika – erő, fény, távolság címet kapta. Bevezetésként a kora újkor technikai fejlődését, az akkor kialakuló új szemléletet ismerhetjük meg. Átfogó képet kapunk az 1750 és 1950 közötti ipari korszak változásairól. Nagy hangsúlyt kap a mesterséges fény szerepe az ember életében, a szerző három részt is ennek a kérdéskörnek szentel. Külön vizsgálja a fény terjedését a villany előtt, majd a villanyáram hatását, végül a fény és az olaj viszonyát. Bemutatja az új anyagok megjelenését és társadalmi hatását (például beton, alumínium, celluloidok). Fontos szerepet kap a technika betörése a mindennapokba a háztartások automatizálásán keresztül. Szintén nagy hangsúlyt kap a közlekedés, külön a vízi, a vasúti, a légi és a közúti, különös tekintettel az autóra. Az ötödik fejezet az Ember és technika – információ címet kapta. Bemutatja az információ terjedésének fejlődését, kitérve a posta megjelenésének, a távírónak, majd a drót nélküli távírónak a hatására. Megismerhetjük a papír kialakulásától az írott sajtó rendszeres megjelenéséig terjedő folyamatot. Nagy hangsúlyt kap az elektronikus információáramlás. A rádió, a tévé, a mozi, majd a számítógépek (és Irodalom 476 4 Lőrinc László: Életmódtörténet . I. Őskor–Ókor . Budapest, 1997; Uő: Életmódtörténet . II. Középkor . Budapest, 1999.
