Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás

SZENDINÉ DR

. O

RVOS

E

RZSÉBET

(MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, főlevéltáros, igazgató)

Munkacsoport alakítása a kora újkori és újkori vármegyei és városi jegyzőkönyvek kiadására, módszertani kérdéseinek megvitatására Azt hiszem, ebben a körben nem kell magyarázni, hogy a levéltári források közlése mennyire fontos részét jelenti szakmánknak, de azért engedjétek meg, hogy idézzem Jakó Zsigmond ide illő sorait is:„...a forrásközlés valójában magvetés.

Megeshet, hogy a magvető maga nem éri meg az aratást, mégis bizonyos lehet felőle, hogy munkájának lesz eredménye, azt betakarítják, és annak valaki, aki az ő helyébe lép, egykor hasznát látja.” Ha az MNL tagintézményei által végzett forráskiadást nézzük – számomra ez a reformációs projekt megyei köteteinél vált egyértelművé –, sajnos meg kell állapítanunk, hogy még mindig meghatározó jelentőséggel bírnak a kollégák több évtizedes gyakorlatai. Én magam is hajlamos voltam arra, hogy úgy közöljem a forrásokat, ahogy azt a magisztrátusi jegyzőkönyveknél megszoktam. Ez a fórum lehetőséget teremt számunkra, hogy módszertani segítséget adjon, illetve egységesítse az MNL tagintézményeinek forrásfeltáró munkáját, hiszen amióta létrejött az MNL, számos olyan projektben vettünk részt, amelyek alapfeladatul tűzték ki az adott korszak, témakör forrásainak feldolgozását. A magam részéről egy olyan munkabizottság létrehozását javasolnám, mely a vármegyei és városi jegyzőkönyvek kiadásának összefogását célozná meg. Ez a munka ugyanis a megyei intézményeknél több évtizedes múltra tekint vissza. A vármegyei és városi jegyzőkönyvek kiadásának nagyszabású programja 1986-ban indult el az OTKA és a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Osztálya támogatásával. A program célja a jegyzőkönyvek egységes szempontú feldolgozása, regeszta jellegű tartalmi feltárása volt. E jegyzőkönyvek ugyanis kiemelkedő forrásértékkel bírnak. Nemcsak a helytörténetnek, hanem az országos köztörténetnek, társadalom- és gazdaságtörténetnek, művelődés- és jogtörténetnek, a nyelvészetnek, valamint az irodalomtörténetnek is páratlan értékű, nélkülözhetetlen forrásait képezik. E becses forrásanyagot azonban csak kevesen tudják olvasni, így használni is, hiszen még a magyarul írt részek kiolvasása is nehézséget jelent. Ezért van szükség a tudományos kutatómunka elősegítése érdekében a jegyzőkönyvek kiadására. E nagyszabású program eredményeként került sor Miskolc, Szeged, Gyöngyös, Szombathely, Sopron, Győr, Kecskemét és Esztergom városi jegyzőkönyveinek kiadására. A vármegyék közül Zala, Pest-Pilis-Solt, Zemplén, Abaúj, Torna, Gömör, Borsod, Szatmár, Vas, Győr, Nógrád és Sopron jegyzőkönyveinek regesztázására és publikálására. Debrecenben a magisztrátusi jegyzőkönyvek kiadása jóval régebben indult, hiszen négy évtizedes múltra tekint vissza. A gondolat 1975-ben vetődött fel, ami-Mérleg

448