Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - A tematikus történeti kutatások lehetőségei a Magyar Nemzeti Levéltárban. Műhelytanácskozás
441 A TEMATIKUS TÖRTÉNETI KUTATÁSOK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁRBAN MŰHELYTANÁCSKOZÁS A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a tudományos kutatások összehangolása érdekében Források, nézőpontok, elemzések címmel 2017. szeptember 5-én műhelyta nácskozást tartott. A résztvevők 5–10 perces rövid hozzászólásaikban az alábbi főbb kérdésekre keresték a választ: 1) milyen témában látnak lehetőséget munka/téma csoport alakítására; 2) milyen kooperációban (az MNL-en és azon kívül) tartják ezt megvalósíthatónak; 3) melyek lennének egy kb. hároméves program fázisai; 4) milyen digitális adatbázisok kiépítését látják fontosnak; 5) látnak-e lehetőséget szponzorálásra, külső finanszírozásra? A sok esetben egymástól eltérő szemléletmód ellenére szinte minden felszólaló fontosnak tartotta a tematikus, problémacentrikus megközelítést, a közös gondolkodást, a kooperációt, az együttműködést. Az alábbiakban kilenc hozzászólás szerkesztett változatát adjuk közre az elhangzás sorrendjében. Ö. KOVÁCS J ÓZSEF (MNL, megyei főigazgató-helyettes) A történeti összehasonlító kutatások lehetőségei (20. század) Közelítésmód A társadalom kifejezés alatt a legegyszerűbb módon az emberi együttélési formákat értem, amelyek kutatásában a legcélravezetőbbnek a tapasztalattörténeti és a mindennapok történetét előtérbe helyező megközelítést tartom. A politikai hatalmat és az uralmat firtató kérdésekre adott válaszok sokszor azért tükröznek félreértést, mert ebben az esetben az ember csak az intézményekre, a hatalmi elitre és az ideológiára koncentrál, és kevésbé vesz tudomást a társadalmi reakciókról. Több hozadéka van ezzel szemben annak az eljárásnak, amely a politikai hatalmat/uralmat és a társadalmat nem pusztán ellentétként és nem egy rangsor elemeként fogja fel. Ebben a megközelítésben fontosabbak lesznek azok a formák és gyakorlatok, amelyekben a cselekvők, a társadalom tagjai tudomásul veszik saját valóságukat, azt, ahol és ahogyan viselkedniük kell. Az előbbieket megfontolva, különösképpen a szovjet típusú rendszerek esetében, tovább haladhatnánk a politikai társadalomtörténet definiálásában, de most nem ez a feladatunk.
