Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
zésben látták a jövedelempótlás lehetőségét.104 A stóla fizetése ellen a protestánsok II. József uralkodásának végéig tiltakoztak, hol szóban, hol pedig a fizetés mulasztásával. Soltvadkert és Tápiószentmárton lakói hosszabb-rövidebb felterjesztéssel fordultak a megyén keresztül az uralkodóhoz, hogy a stólafizetés kötelezettségét szüntesse meg.105 Vasad 1786-ban nem adott stólapénzt plébánosának, Kisvác reformátusai 1789-ben pedig már harmadik éve nem fizették a stólát.106 A tápió szentmártoni evangélikusok még a megyei végrehajtást követően sem fizették azt.107 Friebeisz Antal alszolgabíró itt a kötelezettséget ismételt behajtás útján vasalta be. Az engedetlenség felbujtói viszonylag enyhe büntetéssel megúszták: ez kimerült abban, hogy a végrehajtókat a házaikban szállásolták el, tehát nekik kellett élelmezni őket.108 II. József uralkodásának végéig fenntartotta a protestánsok stó lafizetési kötelezettségét.109 Az ezzel szembeni tiltakozás érthető, mivel csak a Pest megyei evangélikus hívek 1784-ben 2072 forint 80 dénárt fizettek ki stólapénzt címén a katolikus plébánosoknak.110 Tanítói állások A protestáns egyházak rendkívül komoly figyelmet fordítottak a gyermekek intézményi keretek közötti oktatására. A legtöbb anyaegyházban tanító is tevékenykedett a lelkészek mellett, sőt iskolamesterek a kisebb közösségekben is előfordultak. Az újonnan alakuló leányegyházakban is többször kérelmezték saját felekezetüknek megfelelő tanító alkalmazását.111 II. József uralkodásának végére egy rendkívül széles alapokon álló, több szintű protestáns iskolarendszer alakult ki Pest megyében. A református felekezet két nagyobb iskolával rendelkezett Nagykőrösön és Kecskeméten, amelyekben debreceni diákok tanítottak. Ezekben hittan mellett olvasást, írást, számolást és más, nem részletezett tantárgyakat oktattak. Mellettük néhány kisebb kollégium működött (Cegléd, Pataj, Solt, Vecse, Monor), amelyek magister primarius ait szintén a debreceni kollégiumból kérték ki. Az alapfokú oktatás szintjét a falusi iskolák képezték. A reformáció és magyarországi öröksége 42 104MNL PML IV. 2. 24. kf. 4074/1787. 1. 105Tápiószentmárton: MNL PML IV. 2. 13. kf. 524/1787. 3–5. Soltvadkert: MNL PML IV. 2. 13. kf. 2561/1789. 1–2. 106Vasad: MNL PML IV. 2. 13. kf. 833/1787. 1. és 4–5. Kisvác: MNL PML IV. 2. 13. kf. 7885/1789. 1. 107MNL PML IV. 2. 13. kf. 4921/1788. 6–8. 108MNL PML IV. 2. 13. kf. 1736/1789. 5–6. 109Mályusz: i. m. 430. 110EOL AGE 1. b. 16. 15. 111Szada (lásd MNL PML IV. 1-d. 133/1782), Majosháza (lásd MNL PML IV. 1-d. 100/1782), Soltvadkert (lásd MNL PML IV. 1-d. 101/1782), stb.
