Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontj ai
berendezett földszinti raktárhelységeibe (az Agapé hotel és étterem szomszédságában). A levéltár gyűjtőköre a kolozs–dobokai és a torda–aranyosi főesperesi kerületek egyházközségeire terjed ki. A 18. század közepén a két, mára összevont főesperesi kerület négy kisebb főesperesi kerületből állt: aranyosi, tordai, kolozsi és dobokai kerületekből. A tordai főesperesség 1761-ben három egyházközséget foglalt magába: Tordát, Szászrégent és Görgényt. A kolozsi nyolcat – Kolozsvárt, Kolozst, Szászfenest, Jegenyét, Mócsot, Katonát, Szászerkedet és Györgyfalvát, míg a dobokai ugyanekkor csupán két plébániából tevődött össze (/Magyarszarvas/Kend és Szék).63 Az aranyosi főesperesi kerületet 1768-ban mindössze négy plébánia alkotta: Bágyon, Fel vinc, Harasztos és Várfalva.64 A kolozsi kerület ugyanebben az évben 18 plébá niából állt, amelyek többsége később, a 19. században a belső-szolnoki kerületbe szerveződött át. A tordai főesperesség három egyházközséggel működött (Torda, Torockó és Szászrégen).65 Az egyházközségek beosztási helyzete 1782-re kissé átala kult. Ekkor a kolozsi, a dobokai és a belső-szolnoki kerületek egyetlen egy főesperességet alkottak.66 Az aranyosival egyesült tordai kerületben a következő plébániák léteztek: Torda, Felvinc, Harasztos, Sinfalva, Szengyel, Torockó, Várfalva.67 1882-ben a torda–aranyosi kerület kilenc plébániából állt: Felvinc, Harasztos, Jára, Mező -szengyel, Sinfalva, Torda, Torockószentgyörgy, Túr és Vár falva.68 A kolozs–dobo kai ugyanebben az időszakban 15 egyházközségből tevődött össze: Bács, Bánffyhunyad, Bonchida, Kolozsvár, Györgyfalva, Jegenye, Ka ján tó, Katona, Szarvaskend, Kide, Kolozs, Kolozsmonostor, Mócs, Oláhfenes és Szászfenes.69 A kolozs-dobokai főesperesi kerület egyházközségeiből (Kolozs, Mócs, Katona, Györgyfalva, Jegenye, Szászfenes, Magyarfenes, Kolozsmonostor, Kajántó, Ko lozs -vár – Szent Péter) 2011 júniusában kerültek beszállításra a történeti iratanyagok. Rendezésük az év júliusában zajlott. A kolozsvári főplébánia és főesperesi hivatal történeti levéltárát, több más értékes iratállománnyal együtt, a főtéri templom kórusa mellett, egy toronybeli helyiségben tárolták, egy térben a plébánia régi könyvtárával, valamint a Státus iratanyagával – ennek elkülönítésére és rendezésére 2003-ban került sor. Ebből a zsúfolt, poros, de száraz mikroklímájú térből, keskeny csigalépcsőn megközelítve, mintegy 30 folyóméternyi levéltári anyagot sikerült átszállítani a Szentegyháza utcai levéltárhelyiségekbe. Ebben a toronyszobában őrizték – a főesperesség és a plébánia 20. század elejével bezáródó történelmi dokumentumai mellett – a Mérleg 420 63Bárth: i. m. 12–13. 64[ Sematizmus , 1768]. 7. 65Uo. 9–11. 66Calendarium Dioecesanum Venerabilis Cleri M. Principatus Transilvaniae Ad Annum qui est post Bissextilem Secundus MDCCLXXXII. Cibini, 1782. 19–20. 67Uo. 24. 68Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis... 167–174. 69Uo. 108–127.
