Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Mérleg - Závoczki Adrienn: Az Országos Levéltár óbudai épületének 20. évfordulójára
Mérleg 396 Az épület átadása Az építkezés 1994 júniusában kezdődött el Óbudán. Az épület alkotói a Pro Domo Kft., a Műber-Invecon Kft. és a Középületépítő Rt. voltak, tervezője pedig Tolnay Lajos építész, akinek nevéhez számos középület tervezése fűződik, így például a keszthelyi Helikon Szálló, a mai nevén Hermina Towersként ismert irodaház az Ajtósi Dürer sor sarkán, Gérce faluháza, Sopronban a Csík Ferenc uszoda, a Miskolci Egyetem könyvtárának épülete, amelyért 1970-ben megkapta az Ybldíjat, továbbá a Műcsarnok, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára épülete és az Operaház rekonstrukciós munkálatai.3 Az építkezés 1996 novemberében fejeződött be. A 13 777 m2 -nyi területből a beépített rész 2721 m2 , az út- és járdafelület 1432 m 2 , a többi parkosított zöldterü let. A főépület összesen hét szintből áll, amelyek közül négy a talajszint alatt van. Itt kerültek kialakításra a raktárhelyiségek – szintenként kettő, vagyis összesen nyolc –, amelyek egyenként több mint öt km iratanyag befogadására alkalmasak. A mínusz 1-es szinten található egy nagy előrendező terem, a későbbiek során itt kaptak helyet az informatikai szerverek. A talajszint felett vannak a munkaszobák, a restaurátorműhely, a digitalizáló labor, a könyvtár- és a mikrofilmraktár, a kutatóterem és a könyvtárszoba. A beruházás összköltsége 1843 millió forint volt. Az új levéltárépület átadására 1997. február 28-án került sor ünnepélyes keretek között. A megjelenteket az Országos Levéltár akkori főigazgatója, a 2017-ben elhunyt Lakos János4 köszöntötte: „ Tisztelt Vendégeink, Hölgyeim és Uraim! A mai nap kiemelkedő jelentőségű az Országos Levéltár történetében. Az intézmény 1922– 1923-ban költözhetett be a budai várban felépült impozáns palotájába, amely akkortájt Európa egyik legmodernebb levéltárépületének számított. Csaknem háromnegyed évszázad elmúltával hasonló nagyságrendű, a mai kor igényeinek megfelelő vadonatúj levéltárépület átadásán lehetünk jelen.” Ezt követően Göncz Árpád 5 köz társasági elnök ünnepi beszédére került sor, amely az intézmény történelmi szerepére és fontosságára hívta fel a figyelmet: „[...] a magyar múltnak az emlékeit, és itt a múlton értem a tegnapi napot is, folyamatosan őrzi, archiválja, használhatóvá teszi a tudományos kutatás, a hétköznapi és mindenki polgári kívánságainak, igényeinek kielégítésre. Ez a munka egyre szélesedik. Korunkban a papírtermelés folyik, mind több és több papírt termelünk, és amit termelünk, az mind fontos adatokat őriz meg mindennapjainkról, és holnap a tegnapjainkat magyarázhatóvá teszi.” A kor - 3 A Magyar Országos Levéltár óbudai új épületének megnyitó ünnepségén elhangzott beszédek . Budapest, 1997, 1.; Tolnay Lajos Ybl-díjas építész 1933-ban született Budapesten, és 84 éves korában, 2017. augusztus 13-án hunyt el. https://index.hu/urba nis ta/2017/08/17/elhunyt_tolnay_ lajos_ybl-dijas_epitesz_miskolci_egyetem_konyvtara_keszthely_helikon_szallo/ (Utolsó letöltés dátuma: 2017. 09. 27.) 4 Lakos Jánosról lásd e kötetben Mikó Zsuzsanna megemlékezését. (A szerk.) 5 Göncz Árpád 1990–2000 között volt a rendszerváltást követően Magyarország első köztársasági elnöke. 2015. október 6-án hunyt el, a levéltár épületétől nem messze található Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra.
