Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Csendes László: Sztálinista tájkép a „géniusz generalisszimusz” nélkül. Kisebbségi és vallási csoportok üldözése a Román Népköztársaságban
augusztus 23-ikai román átállás megszervezőjéről.12 (Ennyit a történelemhamisí tásról.) Ma már talán komikus olvasata is lehetne mindennek, ha a személyi kultusz visszásságai nem csapódtak volna le művészi alkotások szintjén, és nem kerültek volna az oktatási rendszer követelményei közé. Így viszont maradandó károsodásokat okozott, legalább annyira, mint az is, hogy ha valaki el mert mosolyodni egy politikai viccen, „ellenséges elemként” biztonságpolitikai veszéllyé vált. A vallási kisebbségek ellen elkövetett igazságtalanságok tekintetében a Securitate13 Irattárait Vizsgáló Országos Bizottság Levéltára (ACNSAS, Arhiva Consiliului Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii) nagy mennyiségű dokumentumot vett át és tett kutathatóvá. Ezek az iratok nélkülözhetetlenek a kommunista totalitárius rendszert elszenvedő és túlélő vallási csoportok önvizsgálata szempontjából. Álljon itt néhány példa a különböző etnokulturális és hitbuzgalmi csoportok ellen elkövetett atrocitásokra. * A vallási üldöztetés 1953 júliusában érte el a romániai cionistákat, amikor a bukaresti katonai bíróságon a jobboldali Betár mozgalom hét tagját ítélték el koholt vádak alapján. Az ítéletek sokkolóak és teljesen önkényesek voltak: Edgar Kanner 18 év, Shlomo Sitnovitzer 15 év, Jakov Litman-Litani 15 év, Pascu Schechter Gani és Meir Horowitz 12 év, illetve Marcel Tăbăcaru és Suzi Benvenisti 10 év börtönbüntetést kapott. Egy évvel később, 1954. március 28-án szintén a bukaresti katonai bíróság kezdte meg az ún. Tizenhármak peré t a romániai zsidó közösség legfontosabb vezetői ellen. A perek során Alexandru Leib Zissu, Mişu Benvenisti és Jean Cohen életfogytiglan tartó börtönbüntetést kapott. A megelőző csapások terrorjának Moţi Moscovici, Mella Iancu, Carol Reiter, Moshe Weiss, Zoltan Hirsch, Dr. Benjamin Haber, Dr. Erich Hass, Ştefan Khun, Benjamin Beer és Charles Phillipe Gyr is áldozatul esett. Érdemes megjegyeznünk, hogy Charles Phillipe Gyr nem zsidó, hanem svájci volt, és a Securitate ügynökeként szivárgott be a csoportba, hogy a cionista szervezetek vezetőit kémkedési ügybe keverje. 1954 áprilisában a bukaresti katonai bíróság újabb persorozatot indított, előbb a Negyvenegyek peré ről írtak a rezsim propagandistái, majd 1954 májusában a Haşomer Haţair nevű baloldali cio nista szervezet harminckét egykori tagját vetették börtönbe. Később hasonló politikai pereket tartottak Brassóban (1950 és 1960 között Sztálinváros volt a neve), Temesvárott és Jászvárosban (Iaşi) is. 1958. április 10. és május 28. között a marosvásárhelyi katonai bíróság persorozatot indított a Magyar Autonóm Tartomány, vagyis Székelyföld protestáns keresz-Műhely 372 12Lásd Mihai Burcea – Ştefan Bosomitu (red.): Spectrele lui Dej. Incursiuni în biografia şi regimul unui dictator. Iaşi, 2012; Alexandra Toader: Cultul personalităţii lui Gheorghiu-Dej (1944–65) . Iaşi, 2015; Elis Pleşa: Gheorghe Gheorghiu-Dej – cultul personalităţii . Târgovişte, 2016. 13A román kommunista totalitárius állam politikai rendőrsége.
