Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
bek szobájában vannak: P. Maurus, P. Alois trappista atyák Banja-Lukáról.59 Ők tulajdonképpen németországiak. Rajtuk kívül még: Heim Mihály, Hummel Vilmos, Kaip Vilmos bánáti plébános, Eusch János esperes szintén a Bánátból, végül Kopping Gáspár és Schwerer Jakab plébánosok a Bácskából. – A felsoroltakat az igazgató véglegesen az „Aggok háza” gyámoltjainak tartja. – A fiatalabbak szobájában vannak: Hoffman István, Gábriel Miklós, Schmidt István és Neumann Imre plébánosok Bánátból; P. Pohl David ferencrendi Ujlakról, P. Thiel Titus ferencrendi Vukovárról. Végül még Weimann Kornél református lelkész a Bácskából. Ezen fiatalabbak ügyét az igazgató még nem tartja véglegesen rendezettnek, jogilag ők még táborlakóknak számítanak. Tehát összesen még 14 kath. pap és 1 református lelkész van ezen „Aggok házában”. Az élet ott egyébként nem sokban különbözik a volt táborok életétől. A fiatalabb lelkészektől ott is elvárják, hogy fizikai munkát végezzenek, templomba nem járhatnak, funkciót nem végezhetnek [!], sőt ők az egyedüliek, kik külön engedély nélkül a barakk udvarát nem hagyhatják el. Az Egyházi Hatóságok és hívek is már ismételten tettek kisérletet, hogy nevezett papok szabadon bocsátását kieszközöljék, de eddig eredménytelenül. Megbízhatónak látszó értesülés szerint Innitzer60 hercegérsek kezdeményezé sére az osztrák kormány61 is kérte nevezett papok Ausztriába való elbocsátását, de eddig szinte eredménytelenül. – 8. Vallásgyakorlat a táborokban Nagy általánosságban meg lehet állapítani, hogy a vallás gyakorlása a táborokban a partizán hatóságok részéről tiltva volt. Vad fanatizmussal fordultak a vallásos élet minden [meg]nyilvánulása ellen. – E helyütt jegyzem meg, hogy a táborba vetett németségnek legalább is 80%-a katholikus vallású volt. – A hívek csak titokban, lopva imádkozhattak imakönyveikből, azokat igen gyakran elvették tőlük és elégették. Hasonlóképen jártak el a kegytárgyakkal is. Szem előtt kell tartani, hogy a szabad polgároknak a táborban levőkkel nem volt szabad érintkezniök, a „fasisztákkal” szigorúan tilos volt minden összeköttetés. Ezen tilalom mellett a partizánok mindvégig kitartottak. Ilyen körülmények között a szabadlábon lévő lelkészek csak elvétve kaptak engedélyt, hogy egy-egy táborban istentiszteletet tarthassanak. Ez inkább a táborélet kezdetén fordult elő, mivel a későbbi időben az egyházellenes agitáció és gyülölet mindig fokozódott. – Mivel a helyzet az egyes táborokban nem volt egyenlő, igyekszem részletesen megvilágítani a helyzetet. – Az úgynevezett munkatáborok istentisztelet tekintetében alig jöhettek számításba. Ide pap nem jöhetett be, és ezeknek lakói csak néha-néha, mintegy lopva juthattak egy-egy templomba. Emlékszem, hogy milyen boldogan mesélte egyik-másik, hogy sikerült Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról 363 59Magyarul: Orbászvár. 60Theodor Innitzer (1875–1955) bíboros, bécsi hercegérsek. 61Leopold Figl első kormánya (1945. december 29 – 1949. október 11.). Figl 1945-től 1953. február 25-ig volt osztrák kancellár.
