Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Sági György: Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról (Forrásközlés)
moki plébános, Cserháti Gergely már arról értesítette érsekét, hogy az egész Dél-Bácska Tito fennhatósága alá került. Ijjas érseki biztos október 8-án kénytelen volt elhagyni állomáshelyét. A szovjetek átlépték a Tiszát, a partizánok pedig egyre inkább mozgolódtak.21 Némedi Kovács Vince, 22 a szabadkai Szent György plébá nia plébánosa november 20-án személyesen jelent meg érseke előtt, és jelentést tett; Budanović – aki kedvelte őt – javasolta neki Rajić prelátussal együtt, hogy hagyja el Szabadkát, mivel ők hiába akarják, nem biztos, hogy meg tudják védeni a partizánoktól, ha esetleg a fogságukba esne. „A Bácskában most a bosszú dolgozik.” Budanović aggodalommal és tehetetlenül nézte az erőszakos cselekményeket. A partizánok Lebović János sebesipusztai helynököt vallásügyi referenssé tették meg. Lebović viszont hiába volt tisztességes ember, ez a tulajdonsága gyengekezűséggel párosult.23 A magyar és a német lakosság helyzetéről, sorsáról egyre elkeserítőbb hírek jutottak el Kalocsára. Több, Bácskában maradt magyar és német nemzetiségű egyházi személy is a szerbek megtorló akciójának esett áldozatul, híveikkel együtt. A magyarok és a németek „büntetésüket nem a revizionizmus tényleges veszélye, hanem annak múltja miatt kapták” 24 – írja a téma szakértője, A. Sajti Enikő. Nuspl János dunacsébi plébános és személyes kálváriája Nuspl azon szerencsések közé tartozott, akiknek sikerült élve átvészelniük a nehéz időket. Ifj. Nuspl János 1900. január 9-én, a Bács-Bodrog vármegyei Őrszálláson született bácskai német családban, id. Nuspl János kisbirtokos és Postpischil Erzsébet gyermekeként. A keresztségben születése másnapján Postpischil János paripási káplán részesítette.25 Családneve a németes Nuspl és a magyaros Nuszpl alakban egyaránt megtalálható a forrásokban, maga is használta mindkét változatot. Nuspl János bácskai német plébános összefoglaló jelentése az 1944 utáni délvidéki megtorlásokról 351 http://kalocsainoverek.hu/hivatastortenetek/a-c-betus-nevek/aquinata-nover/ (Letöltés ideje: 2016. október 9.); Bonfília nővér szavaival: „... ’41–’44-ig Szabadkán voltam, onnan kiutasítottak mint magyar tanerőt.” http://kalocsainoverek.hu/hivatastortenetek/a-c-betus-nevek/bonfilianover/ (Letöltés ideje: 2016. október 9.); Bonfilia és Mészáros M. Pompilia nővér is beszámolt arról, hogy Szegeden ápolónőként dolgoztak a sebészeten. Lásd Mészáros M. Pompilla nővér. http://kalocsainoverek.hu/hivatastortenetek/m-p-betus-nevek/pompilia-nover/ (Letöltés ideje: 2016. október 9.) 21Grősz érsek naplója... 47. o. 22Némedi Kovács Vince maga is csak véletlenül tudta meg 1943-ban, hogy családja kettős vezeték neve valójában Kovács Némedi sorrendben írandó az anyakönyvek tanúsága szerint, holott ő és felmenői is Némedi Kovácsként használták azt. Ő maga is ezt tartotta „magyarosabbnak”, ezért fel sem merült benne, hogy ne így írja és mondja a későbbiekben is. A név Némedi részét nem tartotta nemesi előnévnek. A majdani kanonok csak a későbbiekben tért át a Kovács vezetéknév kizárólagos használatára. Lásd KFL I. 1. Perszonális iratok (a továbbiakban: c), Kovács (Némedi) Vince, 1169/1944. 23Grősz érsek naplója... i. m. 56. 24A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény. Szeged, 2010, 150. 25KFL I. 1. Anyakönyvek (a továbbiakban: d), Őrszállási keresztelési anyakönyv, K5/1900.
