Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
az volt, hogy azt csak 1940. március 6-ra összesítette a szerzőpáros. Ezzel szemben a Hídvégi-felmérés már 1939. október 28-ra elkészült, és így Varga József miniszter felhasználta a rendelettervezetről írt véleményezéséhez. Varga ezt 1940. február 8-án továbbította a minisztertanácsnak, így valószínűleg emiatt terjedhetett el szélesebb körben, míg a Sikorszky-Fülep-felmérés nem vált ismertté, és csupán a levéltári iratok között porosodott. Az állapotfelmérésekből egyértelműen kiderült, hogy Kárpátalja hegyvidéki területén a zsidó kereskedők hegemón szerepet töltöttek be a gazdaság életében, jelentősen elősegítve a közellátás működését, míg az iparosok körében is relatív többséget képeztek. Ők alkották a tőkés középosztályt. A magyar kormánynak be kellett látnia, hogy a zsidó kereskedők és iparosok teljes eltávolítása a közellátás összeomlását vonná maga után. Így a második zsidótörvény következtében az iparrevízió „csak” a zsidók arányát, nem pedig a jelenlétét módosította a gazdaságban. A zsidók kiszorítása a kereskedelemből és az iparból 1941–1942 után kapott újra lendületet, amikor az egyre inkább háborúba sodródó országban, a készletekkel való hatékonyabb gazdálkodás végett, kötött gazdálkodást vezettek be, ami miatt egyre több zsidó árusító- és termelési egységet zártak be. Az iparrevízió és a háborús gazdálkodás legnagyobb vesztese a zsidó társadalom lett, hiszen jórészt elvesztette megélhetésének létalapját. A legnagyobb megpróbáltatást azonban a magyarországi – és így a kárpátaljai – zsidóság számára is az 1944-es év tartogatta, amely már nem csak az egzisztenciális helyzetüket, hanem puszta létezésüket számolta fel. GYULA K OSZTYÓ WHAT DID THE HUNGARIANS OF TRANSCARPATHIA LOSE WITH THE HOLOCAUST? ANALYSIS OF A MINISTERIAL CONDITION SURVEY (AUGUST 1939) The suppression of Hungarian Jewry in the economic and social sphere began with the emergence of the “Second Jewish Law” and the subsequent industrial revision. This process took place both in thepost-Trianon territories and in many cases the freshly reannexed areas of Upper Hungary and Transcarpathia. Practical measures of the revision of industry can be considered as the beginning of the Holocaust in Transcarpathia. In my study, I examine the Jewish presence in Transcarpathia’s economic life before the beginning of the revision of industryin March 1939. According to the main sectors of the contemporary economic life, I present the economic proportion, presence and influence of Jewry on the basis of yet unknown sources.The condition that we lost forever with the revision of industry and with the events of the Holocaust of 1944. Műhely 346
