Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Kosztyó Gyula: Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? Egy minisztériumi állapotfelmérés elemzése (1939. augusztus)
három közigazgatási kirendeltség területének 1000 lakosára alig több mint 7 kereskedés jutott, ami összehasonlítva Budapest hasonló értékével (49 kereskedés),34 közel hétszer kevesebb kereskedést jelentett. 1. ábra. A kereskedők megoszlása Kárpátalján 1939 augusztusában a tulajdonos nemzetisége szerinti (%-ban) A kereskedések térben egyenlőtlenül oszlottak el a három kirendeltség között, ennek okát nyilván a gazdasági élet szerveződésében kell keresnünk. A legkevesebb kereskedés, 903 (18,4%) az ungi közigazgatási kirendeltség, 1076 (21,9%) a beregi közigazgatási kirendeltség, míg a legtöbb: 2925 (59,7%) a máramarosi közigazgatási kirendeltség területén működött. 2. ábra. A kereskedések megoszlása a közigazgatási kirendeltségek között %-ban Még jobban látható a kereskedések egyenlőtlen térbeli eloszlása, ha megnézzük azok elterjedését a három közigazgatási kirendeltség 12 járása és három szolgabírói kirendeltsége között. Mind a 12 járásban és mindhárom szolgabírói kirendeltségben működött kocsma és vendéglő, akárcsak vegyeskereskedés és ruhabolt. Mit vesztett Kárpátalja magyarsága a holokauszttal? 333 34Budapest Székesfőváros statisztikai zsebkönyve 1941 . Szerk. Illyefalvy Lajos. Budapest, 1941, 63.
