Levéltári Közlemények, 88. (2017)

Műhely - Nagy Szabolcs: A Tanácsköztársaság Fejér megyei tisztségviselői ellen indított büntetőperek

adódó legfőbb dilemmára: kik, milyen mértékben felelősek a nem általuk elkövetett, de utasításukra, vagy csak hallgatólagos beleegyezésük mellett megtörtént esetek miatt. Mivel ezek a tényállások – politikailag motivált, államellenes formájukban – hiányoztak a kódexből, a bíróságok kénytelenek voltak analógiákat keresni. Nagyon hamar meg is született a tulajdonképpen kézenfekvő megoldás: mivel a Tanácsköztársaság államiságát amúgy sem ismerték el, tisztségviselőinek s az egyéb terhelteknek a cselekményeit is úgy ítélték meg, mintha azokat civilekként, mindenféle felhatalmazás nélkül követték volna el. A perek ismertetése A perek – aránylag kis számuk ellenére – meglehetősen változatos képet nyújtanak. Igaz ez a vádlottak személyére (foglalkozásukra, a kommün alatt betöltött szerepükre), kisebb mértékben pedig a terhükre rótt cselekményekre is. Az első perben a forradalom előtt törvényszéki bíróként dolgozó dr. Balogh Jánost11

és társait a

Btk. 153. §-ába ütköző, a 154. §. szerint minősülő, a 155. §. szerint büntetendő lázadásra való felhívás bűntette, az 1914. 40. tc. 2. §. 2. bekezdésébe ütköző hatóság elleni erőszak büntette, valamint a Btk. 323. §. 1. bekezdése alapján elbírált (összesen több tényállás alapján), 83 rendbeli személyes szabadság megsértésének vétsége miatt vonták büntetőeljárás alá. Ezeken kívül, vádlott társaival együtt vádolták (a Btk. 70. §. alapján mint tettestársakat) a fentiek szerinti több mint 100 rendbeli személyes szabadság megsértéséért (fél tucat tényállás alapján), a Btk. 288. §-ába ütköző gyilkosság elkövetésére irányuló szövetség és a Btk. 350. §-ába ütköző, a 353. §. 2. bekezdése szerint minősülő 97+71 (két tényállás alapján) rendbeli zsarolás vétsége miatt is.12

A vádlottak mint a fehérvári forradalmi törvényszék egykori

tisztviselői, a hivatali működésük körében végzett cselekedeteik miatt vádoltattak.13

A lázadásra való felhívás bűntettét Balogh rögtön megbízatása kezdetén egy

– a mai fogalmaink szerinti – rendészeti eljárással követte el. A Tanácsköztársaság vallásellenes lépései miatt a vidéki lakosság gyakorta lázongott. Bakonysárkányban például elterjedt egy olyan hír, hogy a papjukat Fehérvárra akarják hurcolni, ezért a hívek mozgolódni kezdtek. Ezért Balogh karhatalmat rendelt ki a faluba és 26 Műhely

314

11Édesapja törvényszéki írnok, majd irodaigazgató, ősei földművesek voltak, a család 8 gyermeket

nevelt. E körülményeket azért tartottam fontosnak megemlíteni, mivel közelebb visznek annak megértéséhez, hogy a forradalom előtt is tisztes polgári viszonyok közt élő ember milyen indíttatásból csatlakozhatott a kommünhöz. 12Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL FML), A jogszolgáltatás

területi szervei, Fejér megyei személyek Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt indított eljárások gyűjteménye (a továbbiakban: VII 123a), Balogh János pere. 13A törvényszékkel kapcsolatban lásd Strasszer György: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság

idején Fejér megyében. In: A Tanácsköztársaság Fejér megyében. Fejér megyei történeti évkönyv 2.

Székesfehérvár, 1969, 5–56., 37. Jól mutatja a Tanácsköztársaság szakapparátusának jellegét, hogy Baloghon kívül a népbíróság vezetői a „civil életben” mind kőművesek voltak.