Levéltári Közlemények, 88. (2017)
A reformáció és magyarországi öröksége - Schramek László: II. József türelmi politikájának érvényesülése Pest megyében (1781-1789)
29 SCHRAMEK L ÁSZLÓ II. JÓZSEF TÜRELMI POLITIKÁJÁNAK ÉRVÉNYESÜLÉSE PEST MEGYÉBEN II. József kormányzati stílusa és céljai trónra lépése óta a kortárs, majd a történészi érdeklődés fókuszában álltak. Reformjainak egyik legfontosabb elemét a protestáns és görögkeleti felekezetekkel szembeni türelmi politika képezte. Az uralkodó oly lényegesnek tekintette a helyzetük javítását eredményező, 1781. október 29-én közzétett rendeletét, hogy az egyike volt azon háromnak, melyeket halála előtt – a többi intézkedésétől eltérően – nem vont vissza. A türelmi politika végrehajtásának regionális szintű vizsgálatával adós maradt történetírásunk. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy vázoljuk II. József protestánsok érdekében hozott rendelkezéseinek Pest megyei hatásait. Először röviden visszapillantunk az 1781-et megelőző évszázad valláspolitikájára, majd megismerhetjük a türelmi rendelet kihirdetésének és végrehajtásának folyamatát. A régi rend (1681–1781) A protestánsok számára a Buda visszafoglalásával kezdődő és a türelmi rendelet publikálásával záruló időszak számos nehézséggel járt, és a vallásgyakorlat korlátozását hozta Pest megyében is. A magyar országgyűlés 1681-ben alkotott törvényeket az evangélikus és református egyház követőinek vallásgyakorlatáról, ezek a Pest megyei protestáns templomokat a tulajdonosaik birtokában hagyták. Az 1681-ben protestáns gyülekezettel rendelkező települések (tételes felsorolás nélkül) artikulá ris helynek számítottak.1 Ez azonban nem jelentette azt, hogy ú j egyházköz séget alapíthattak. Uralkodói rendeletek a református vagy evangélikus egyház községek lelkipásztorainak tevékenységi körét jelentősen szűkítették. I. Lipót 1691-ben, III. Károly 1714-ben és 1725-ben is megtiltotta a lelkészek számára, hogy településükön kívül lelkipásztori szolgálatot lássanak el. Az artikuláris helyen kívül élő pro testánsok csak úgy részesülhettek lelkészi szolgálatban, ha előzetesen kifizették a katolikus plébánosnak járó stólapénzt, tehát nekik két papot kellett fizetniük. A nemesek részére engedték meg csupán, hogy udvarházaikban magánkápolnát építsenek és lelkészt tartsanak. III. Károly 1725-ben a megyék feladatává tette, hogy a protestánsok részéről tapasztalt újításokat, szabálysértéseket kivizsgálja és szankcionálja.2 Ehhez járult 1731-ben a Carolina Resolutio , amely egyrészt tiltotta a kato - 1 A jogszabályokatt a későbbi törvények érvényben hagyták. Pomogyi László (szerk.): Corpus Iuris Hungarici. CD kiadás, Budapest, 2000; 1681. évi XXV. tc. és XXVI. tc. 12. §., valamint 1687. évi XXI. és 1715. évi XXX. tc. 2 Mandata regia, intimata per excelsum Consilium Locumtenentiale Regium . Partes IV. Vacii, 1775, 2–3., 9., 15.; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon . Budapest, 1996, 79.
