Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Gecsényi Lajos: Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948-1950)
tan keresztül akarom vinni: sajnos nem merem a postán megírni azon információkat, amelyek alapján oly erősen sürgetem az ügyet. De elhiheti nekem, igen komolyak az okok. Hálás volnék, ha postafordultával tudomásomra adhatná elgondolásait ez ügyben. 2. Egy egészen más ügy az Auer féle helyzet. Mindjárt azt akarom mondani, hogy a tavasz óta nem láttam Auer Pált. Azonban itt van az Auer-levél53 hatása. Ez nemcsak kedvezőtlenül feltűnt a Nagyhatalmaknál, ahogy azt már régebbi leveleimben jeleztem, hanem azonkívül az a tény, hogy Auer Mikolajcsikkal54 [!] és Ripkával55 együtt aláírta ezt a levelet, nagy elkeseredést váltott ki úgy a londoni len gyel körökben, mint szlovák barátaink között. Azonkívül azt hallom, hogy Auer külön tárgyalásokat folytat a csehekkel, nevezetesen Ripkával, és hogy érintkezik a szerb királlyal és más jugoszláv tényezőkkel. Közeledése a csehekhez annyira megy, hogy a közelmúltban tiltakozott az ellen, hogy a Nyugati Hírnök foglalkozzon a felvidéki magyarirtással. Mindez véleményem szerint nem lenne baj, ha Auer magánszemély lenne, azonban ha akarja Auer úr, vagy nem, az ő tagsága a Nemzeti Bizottmányban úgy értékelje itt [!], hogy tevékenységéért felelőssé teszi a Nemzeti Bizottmányt és ennek folytán az összmagyarságot. Szükséges lenne, hogy Auer mielőtt iniziativakat56 tesz, informálja a Nemzeti Bizottmányt, és annak jóváhagyá sát kérje. Azt gondolnám, hogy esetleg jó lenne, ha a Bizottmány Auer urat tapintatos formában figyelmeztetné, hogy eljövendő tevékenységében és nyilvános lépéseiben ne felejtse el ama felelősséget, amely a Nemzeti Bizottmány tagságával jár. Már pár napja írtam Eckhardt Tibornak, hogy én innét elindulok szeptember 13-án este, és hogy szeptember 14-én dél tájt New Yorkban leszek. A francia Air France repülőgéppel jövök, a menetrend szerint e repülőgép Idlewilde repülőterén Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948–1950) 293 53Auer Pál (1885–1973) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (1945–1947), rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a párizsi követség vezetője (1946–1947). Posztjáról 1947. június 6-án lemondott és emigrált. A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja, később alelnöke, párizsi képviselője, a francia rádió magyar adásának egyik vezetője, az európai föderációs mozgalom egyik szervezője. Auer ebben a levélben az Európa Tanács első, 1949. augusztus 10-én, Strasbourgban megnyílt közgyűlése kapcsán két kelet-közép-európai emigráns politikussal együtt, arra kérte a nyugat-európai vezetőket, tegyék lehetővé, hogy a közgyűlésen hivatalosan is részt vehessenek a vasfüggöny mögötti népek emigráns képviselői. A kezdeményezést Winston Churchill és Georges Bidault is támogatták, de konkrét lépés az ügyben nem történt. A nyugati hatalmak az Európai Mozgalom keretében próbálták leszerelni az emigráció vezetőit. Köszönöm Fejérdy Gergely kolléga szíves közlését. 54Stanislaw Mikolajczyk (1901–1966) lengyel politikus, a Parasztpárt vezetője, a londoni emigráns kormány miniszterelnök-helyettese (1942–1943), majd miniszterelnöke (1943–1944). Hazatérése után az ideiglenes kormányban földművelésügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes. 1947-ben emigrált. Angliában, majd az Egyesült Államokban élt, tevékenyen részt vett az emigráció mozgalmaiban. 55Hubert Ripka (1895–1958) csehszlovák újságíró, politikus. A német megszállás elől Párizsba, majd Londonba menekült, ahol a csehszlovák emigráns kormány külügyminisztere lett. 1945-ben hazatért és kereskedelmi miniszterré nevezték ki. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után ismét elhagyta az országot. Tevékenyen részt vett az emigráció mozgalmaiban. 56Azaz kezdeményezéseket.
