Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Gecsényi Lajos: Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948-1950)
analógiája előtt meghajlok, és – fenti aggályaim kegyes tudomásul vételét és megfontolását kérve – kijelentem, hogy a követek részvételét a Nemzeti Bizottmány munkálataiban többé nem fogom ellenezni. Értesítés. Ma megkaptam Apor 30 erre vonatkozó levelét, melyben közli, hogy a szöveg neki „nagyon nem tetszik”, amin nem tudok csodálkozni. Mindazonáltal opportunitási okokból arra a konklúzióra jutott, hogy ígérjük meg „támogatásunkat”, hozzátéve, hogy „ez nem jelenti részemről a megszálló csapatok nyomása alatt létesült köztársaság elismerését, sőt ellenkezőleg, aláhúzottan kijelentem, hogy az alkotmányt nyílt kérdésnek tekintem, melyet a nemzet lesz hivatva eldönteni szabad akaratnyilvánítás alapján.”31 Apor kéri, hogy fentieket jelentsem Felségednek és közöljem Közi Horváth-tal (ki azonban még nincs itt). Apor semmi esetre sem ad választ Vargának, míg hármunk véleményét nem ismeri. Hálás volnék, ha Felséged velem (és talán közvetlenül Aporral, Palazzo Colonna, Piazza Santi Apostoli, Róma) kegyes volna közölni, hogy fenti formulázást elfogadja-e? Közben én is megkérdezem Aportól, hogy az általa használt „támogatás” szó alatt mit ért, részvételt a bizottságban, megbízás elfogadását, vagy egyszerű támogatást kívülről? Jelentenem kell azt is, hogy az Értesítés szövege, mely lassanként szélesebb körökben is ismertté válik, súlyos aggályokat vált ki egyébként higgadt és inkább középen álló személyiségeknél (Peyer, Fábián,32 Radvánszky stb, 33 ) a jobboldalról nem is beszélve. Nagyon kívánatosnak tartanám ezért, hogy a végső döntés fenntartassék addig, amíg Felséged augusztus 10. körül ide visszatér, és alkalma lesz úgy engem, mint másokat e tárgyban kihallgatáson fogadni. Felséged bizonyára átértette (!), hogy én az Értesítés szövegét a Felséged magas személye által képviselt eszme szempontjából tartottam elsősorban sérelmesnek, és ezért kértem Vargától biztosítékot. Műhely 286 30Apor Gábor báró (1889–1966) diplomata. A Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője (1927–1934), bécsi követ (1934–1935), a külügyminiszter állandó helyettese (1935-1938), szentszéki követ (1938–1945). A háborút követően nem tért haza. Az emigrációban a magyar keresztény népmozgalom egyik szervezője. 31MNL OL P 2066, 29. dosszié. Apor Gábor levele Bakách-Bessenyey Györgyhöz. Róma, 1948. júli us 25. 32Fábián Béla (1889–1966) ügyvéd, politikus, publicista. 1922-től 1939-ig képviselő a Nemzeti Demokrata Párt, ill. az Egyesült Szabadelvű és Demokrata Ellenzék programjával. Műveiben szélsőségesen keveredtek a polgári demokrata és liberális nézetek az éles kommunista- és szovjetellenességgel. A német megszállás idején letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták. Szabadulása után nem tért haza, emigrált. A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja, a Társadalompolitikai Bizottság elnöke. 33Radvánszky Antal báró (barátainak Tompus) (1908–1996) jogász, közíró, történész. 1944-től Svájcban, majd Franciaországban élt, a Hungária c. lap főmunkatársa 1949–1953 között. Tevé ke -nyen részt vett az emigráció munkájában.
