Levéltári Közlemények, 88. (2017)
Műhely - Gecsényi Lajos: Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948-1950)
A diplomáciai missziók főnökei (követek), akik sem a Szálasi-, sem a Dinnyéskormányt nem szolgálták. Egy későbbi időpontban a Parlamentpótló szerv fenntartja magának annak a lehetőségét, hogy az összehívás szabályaiban változtatásokat eszközöljön. Ennek a testületnek az ülését nem szükséges már most összehívni. Fontos csak az volna, hogy legalább elvben létrehozzák, hogy előre nem látható politikai események esetén készen álljon. A Bizottság Ezt lehetne mielőbb összehívni, mivel ténylegesen, ha még nem is nyilvánosan, a jövendő emigráns-kormányt jelenti. Ez okból nem is szabad túl nagynak lennie. Az összetételt illetően arra kell figyelni, hogy lehetőleg reprezentatívan alakuljon, tekintettel az otthoni helyzetre, az emigráció nagy rétegeire, azoknak a hatalmaknak a hangulatára, amelyektől annak idején egy emigráns-kormány elismerése függ. A Bizottság nyolc tagból és két technikai munkatársból áll. A tagokat illetően a következő a javaslat: Monsignore Varga Béla viseli az elnöki tisztet. Négy tag él Amerikában, négy Európában. Amerikai tagként javasoljuk Monsignore Varga Bélát, Dr. Eckhardt Tibort, Pfeiffer Zoltánt és Nagy Ferencet. A négy európai tagnak javasoljuk Dr. Sulyok Dezsőt, Peyer Károlyt, Monsignore Közi Horváth Józsefet22 és még egy urat. A két technikai munkatársnak javasoljuk báró Bakách-Bessenyey követet a külügyekhez és dr. Baranyay Lipótot23 a pénz ügyi kérdésekhez. Közi Horváthot, mint a Kállay irányultságú ó-konzervatívok24 képviselőjét java soljuk. A még meg nem nevezett nyolcadik úrnak a szélsőjobb képviselőjeként kell belépni. Ez jogos azon tény következtében, hogy az európai magyar emigrációnak legalább a 75%-a ehhez az irányhoz tartozik, és képviselőjük hiányában a Bizottság ellen foglalnának állást. A szélsőjobbal erről a kérdésről folytatandó tárgyalásokon a következő elveket kell figyelembe venni: a képviselőnek nem szabad az első pont a) bekezdésében megnevezett kizáró okok alá esni. Ezen felül nem lehet katona sem. A végső döntés ezekben a kérdésekben és a Bizottság megalakulása ezen irányelvek szerint július közepe előtt megkerülhetetlen. 111. Német nyelven géppel írt másodlat fordítása, aláírás nélkül. Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához (1948–1950) 283 22Közi Horváth József (1903–1988) római katolikus pap (1927), teológiai doktor. A keresztényszo cialista mozgalom résztvevője, az Actio Catholica főtitkára (1935), országgyűlési képviselő (1939– 1944). A második világháborút követően 1948-ban emigrációba kényszerült. A Magyar Keresztény Népmozgalom megalapítója és vezetője, a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja, a Belügyi és Menekültügyi Bizottság elnöke. 23Baranyai Lipót (1894–1970) pénzügyi szakember, politikus. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (1938–1943), a Felsőház tagja (1939–1943), az Amerikai–Magyar Társaság elnöke (1945–1947). 1948-ban emigrált, több éven át Londonban, később New Yorkban, majd Frankfurt a. M.-ban élt. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja, rövid ideig angliai képviselője. 24A Kállay Miklós volt miniszterelnökhöz köthető „ó-konzervatív” csoportot nem tudtuk azonosítani.
